Az Artemis–2 küldetés teljesítette fő célkitűzését: a misszió hatodik napján az Integrity névre keresztelt Orion űrkapszula sikeresen megkerülte a Holdat. A fedélzeten tartózkodó űrhajósok mintegy 7 órát töltöttek az égitest közvetlen közelében, eközben messzebb kerültek a Földtől, mint előttük bármelyik ember a történelemben.
Az Artemis–2 legénysége magyar idő szerint április 6-án, reggel 6:37-kor ért a Hold környezetébe. Körülbelül 13,5 és fél órával később döntötték meg az Apollo–13 56 éve fennálló rekordját azzal, hogy több mint 400 171 kilométerre kerültek bolygónktól. Űrhajójuk azonban ezt követően is tovább távolodott, és 5 órával később elérte maximális távolságát: április 7-én, hajnali 1:00 órakor körülbelül 406 771 kilométerre távolodott el a Földtől.
Elképesztően közel kerültek a Holdhoz
Nagyjából ekkor kezdődött a küldetés legizgalmasabb része, a csaknem 7 órán át tartó úgynevezett flyby, vagyis közelrepülés, amely során az Orion űrkapszula közvetlenül a Hold közelében haladt. A flyby ideje alatt az asztronauták kiváló részletességgel tudták megfigyelni a holdi képződményeket, például ősi lávafolyamok maradványait és meteoritok képezte becsapódási krátereket. Utóbbiakból kettőt ők maguk nevezhettek el, az egyiket űrhajójuk után az Integrity (integritás) névre keresztelték, a másik pedig a küldetés parancsnokának rákban elhunyt felesége után kapta a Carroll nevet – foglalta össze a Space.com.
Amint a NASA hivatalos közleményéből kiderül, az űrhajósok számos értékes fényképet készítettek az égitest felszínéről, amelyek segítségével a tudósok az eddiginél jobban megérthetik a holdi talaj összetételét és történetét. Sikerült egy nagyjából egy órán át tartó napfogyatkozást is megfigyelniük, ami lehetővé tette, hogy a Hold teljesen sötét oldalán lássák a felszínbe csapodó meteoritok villanásait. Ezekből összesen hatot számoltak.
A közelrepülés április 7-én, hajnali 3:20-kor ért véget. A küldetés ezzel a hazatérés fázisába lépett, az űrhajósok várhatóan április 10-én landolhatnak a Csendes-óceánban, az Egyesült Államok nyugati partjainál.
Az első lépés a holbázis felé
Az Artemis–2 magyar idő szerint április 2-án, 00:35-kor vette kezdetét, ekkor bocsátották fel az Orion űrkapszulát a flordiai Kennedy Űrközpontból az SLS segítségével, amely a NASA eddigi legerősebb űrrakétája. Az űrhajó fedélzetén Reid Wiseman parancsnok, Victor Glover pilóta, valamint Christina Koch és Jeremy Hansen küldetésspecialisták kaptak helyet.
A misszió az ambíciózus Artemis-program része, amelynek hosszú távú célkitűzései között nem kisebb feladatok szerepelnek, mint sorozatos emberes holdra szállások végrehajtása, valamint egy állandó holdbázis megépítése. Jelenlegi, újradolgozott ütemtervük szerint 2028-ban juttathatják az első asztronautákat a felszínre, ahol később négy fázisban építenének fel egy kutatóállomást.
Eszerint tehát a következő évtizedben az emberiség több égitesten élő fajjá válhat, már ha a NASA képes lesz tartani magát a vállalásokhoz. Az elmúlt években ez ugyanis korántsem volt az erőssége: az Artemis–2-nek például az első tervek szerint 2022-ben kellett volna elstartolnia, végül azonban csak négy évvel később sikerült ezt meglépni. Az emberes holdra szállás szintén sokat késik: eredetileg 2024-ben akarták teljesíteni, vagyis szintén legalább négy éves csúszásban vannak vele.
A NASA számára nem csupán presztizskérdés, hogy mikor sikerül megvetnie a lábát a Holdon, késlekedése akár abba is kerülhet, hogy az Egyesült Államok elveszíti évtizedek óta tartott vezető szerepét a világűrben. Az új versenytársaként feltűnő Kína ugyanis szintén kiszemelte magának az égitestet, ahol Amerikához hasonlóan bázist is kiépítene.
A kelet-ázsiai nagyhatalom a hivatalos közlések szerint egyelőre még néhány évvel a NASA mögött van, hiszen vállalásuk értelmében 2030-ig hajtják végre első emberes holdra szállásukat, a szakértők azonban attól félnek, az állás könnyen megfordulhat. Persze nehéz megbecsülni, hogyan halad valójában a kínaiak űrporgramja, hiszen jóval kevésbé transzparensen kommunikálnak nyugati riválisaiknál, az azonban biztos, hogy rengeteg energiaforrást fordítanak az űrkutatásra.
A két ország között kibontakozó új űrversenyről, és holdprogramjaikról alábbi cikkeinkben írtunk részletesebben:
- A következő években dőlhet el, kié lesz a hatalom a Holdon
- Nincs lejátszva a meccs: bárki megnyerheti még az új űrversenyt
- Tényleg arannyal megrakott űrhajók jönnek majd a Holdról?
- Hamarosan bányakolónia válhat a Holdból
