Tech

Virtuális valóságban kezelik a skizofréneket egy magyar klinikán

LightFieldStudios / Getty Images
LightFieldStudios / Getty Images

Virtuális valóság alapú terápiával kezelik a skizofrén pácienseket a Semmelweis Egyetemen – derül ki az intézmény közleményéből. Az ezzel a mentális betegeséggel küzdők számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy a gyógyszeres kezelés után visszailleszkedjenek a társadalomba, ezért az egyetem szakemberei többek között vakrandikat és tengerparti sétákat szimulálnak nekik, hogy segítsenek a rehabilitációban.

Mi a skizofrénia?

A skizofrénia egy ismétlődő pszichotikus epizódokkal járó betegség, amelyben a páciens kapcsolata megszakad a valósággal. Gyakoriak a hallucinációk, téveszmék, a betegek gondolatmenete gyakran követhetetlenné, beszédük rendezetlenné válik. A páciensek visszahúzódóbbak lesznek, és nehezebb velük kommunikálni.

Dr. Vass Edit, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás klinikájának tanársegédje, az új virtuálisvalóság-terápia egyik kidolgozója elmondta, a skizofrén pácienseknél a gyógyszeres és hagyományos terápiák ellenére is csökken a független életvezetésre való képesség, teljesítményük a munka és a szociális élet terén is romlik.

Virtuális valóságban gyógyulnak a betegek

Dr. Simon Lajos egyetemi docens elmondása szerint az új terápiával a betegek mentalizációs készségét próbálják fejleszteni, vagyis azt a képességet, amellyel mások belső állapotát, érzéseit, gondolatait, vágyait értelmezik. A szkizofrén betegek hajlamosak mások üzeneteit hibásan dekódolni. Például nem értik az iróniát, a metaforákat, vagy félreértenek bizonyos gesztusokat. Az új módszer e készség fejlesztésében lehet hatékony.

A páciensek a foglalkozásokon VR-szemüveget viselnek, amelynek segítségével hétköznapi, valósághű helyzeteket élhetnek át, ezzel megtanítják őket a másik fél reakcióinak pontosabb értelmezésére. Ilyen lehet például egy vízparti séta, amely során egy terapeuta által irányított karakter a beteg segítségét kéri elveszett kutyájának kereséséhez, de szimulálnak vakrandit, új lakótárssal összeköltözést, beszélgetést egy kávézó teraszán és új munkatárssal való ismerkedést is.

A megkérdezett hozzátartozók csaknem 80 százaléka már közvetlenül a tréning lezárta után javulást érzékelt a betegek kommunikációs készségeiben. Dr. Simon Lajos szerint a módszer egyik legnagyobb sikere, hogy a betegek látszólag szívesen részt vesznek a kezelésben, együttműködési hajlandóságuk végig megmarad.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik