Egy új vizsgálat alapján alacsony frekvencián hatják át az univerzumot a gravitációs hullámok, kozmikus háttérzúgást alakítva ki – írja a Reuters. A téridő ezen fodrozódásait már Albert Einstein is megjósolta 1916-ban, az első hullámok észleléséről azonban csak 2016-ban számoltak be.
A friss eredmények azt mutatják, hogy a világegyetemet elárasztják a gravitációs hullámok, amelyek évekig vagy még hosszabb ideig oszcillálnak. Úgy tűnik, hogy a fodrozódások elsősorban összeütközés előtt álló szupermasszív fekete lyukakból származnak.
„A gravitációs hullámokat a világegyetemünkben lévő, csillagászatilag sűrű objektumok hozzák létre, amelyek általában egymás körül keringenek. A gravitációs hullámok valójában magát a téridőt nyújtják meg és szorítják össze, miközben az univerzumban utaznak” – mondta Jeff Hazboun, az Oregoni Állami Egyetem munkatársa és a csapat tagja.
A pulzároknak nevezett objektumok, amelyek felrobbant csillagok rendkívül sűrű, gyorsan forgó magjai, kulcsszerepet játszottak az új vizsgálatban. A szakértők összesen 68 pulzárt használtak fel, a 15 évnyi adathalmazt a North American Nanohertz Observatory for Gravitational Waves (NANOGrav) Physics Frontiers Center (PFC) észak-amerikai kollaboráció keretében elemezték.
A szakértők hosszú időn át az elektromágneses különböző tartományaira támaszkodtak, amikor az univerzumot akarták tanulmányozni. A gravitációs hullámok alternatív megfigyelési lehetőséget kínálnak.
