Neom
Tech

A teljes magyar lakosság elférhet ebben a felhőkarcolóban

Az Arab-félsziget országai az elmúlt években elképesztő pénzeket invesztáltak a turizmus felpörgetésébe, valamint az okosvárosok fejlesztésébe, hiszen tudható, az olaj kitermelése sem tarthat majd örökké. A szaúdiak Neom-projektje mellett például még a katari világbajnokságot övező építkezések is aprónak tűnnek.

A focivébék történetében először rendezhettek tornát a Közel-Keleten, és ez egyből számos újdonságot hozott: a hagyományosan nyáron zajló torna csak karácsony előtt néhány héttel vette kezdetét, majd a szurkolók nagy meglepetésére nem sokkal a rendezvény kezdete előtt a szervezők közölték, hogy tilos lesz az alkohol fogyasztása a stadionokban. A kulturális különbségeken túl a sporteseményt övező tudósítások arról is beszámoltak, milyen embertelen körülmények között kellett élnie azoknak a vendégmunkások, akik néhány év alatt, szinte a semmiből építették fel a rendkívül korszerű városi infrastruktúrát.

Ebben a történetben meg is mutatkozik az arab világ kettősége: a nyersanyagoknak köszönhető hihetetlen gazdagság, az innováció iránti vágy, illetve az emberi jogok semmibe vétele.

A félsziget majd összes országában találhatunk olyan presztízsberuházásokat, amelyeknek az a célja, hogy diverzifikálják az államok alapvetően olajfüggő gazdaságát, és a turizmus révén extra bevételekhez juttassák polgáraikat. Kiemelt példája ennek Szaúd-Arábia, ahol Mohammed bin Szalmán koronaherceg utasítására olyan luxusberuházásba kezdtek, aminek célja a semmiből felépíteni a Neom névre keresztelt, sci-fibe illő okosrégiót, méghozzá a Vörös-tenger észak-keleti partján.

Az 500 milliárd dolláros (187 448 milliárd forintos) költségvetésű Neom-projekt a szaúdi Vision 2030 terv kulcsfontosságú eleme. Ennek keretében négy különálló beruházás valósul meg az egyelőre kis túlzással üresen álló, 26 500 négyzetkilométeres, nagyjából egynegyed magyarországnyi területen.

Az építkezések közül a legjelentősebb a The Line elnevezésű, 9 millió lakos befogadására képes, 170 kilométer hosszú és fél kilométer magas felhőkarcoló terve. Ezen kívül olyan hajókikötőként funkcionáló lebegő várost is építenének a vízre, amelynek célja, hogy lefölözzék a Szuezi-csatornán áthaladó, a globális gazdaság 13 százalékáért felelős hajóforgalom profitját. Persze luxusprojektekre is futja a területen: vörös-tengeri okosszigetet, és olyan komplexumot is építenek, amelynek hegyoldalba épített hotelei egyben sípályaként is használhatók.

The Line

Néhány éve Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg arra utasította az ország hatóságait, hogy a fejlesztések részeként készítsenek elő egy olyan projektet, ami úgy prezentálja  az ország gazdagságát, hogy közben turisztikai és lakhatási célokat egyaránt szolgál. Ennek eredményeként született meg az amerikai székhelyű Morphosis Architects-féle The Line gigapolisz koncepciója, aminek a tervezéséhez további kilenc építészeti iroda csatlakozott. A szaúdi koronaherceg először 2021 januárjában mutatta be az autók nélküli és környezetszennyezéstől mentes városról szóló terveket.

A két párhuzamos felhőkarcolóból álló, a sivatagot a hegyeken át a tengerig 170 kilométer hosszan átszelő The Line 200 méter széles és 500 méter magas lesz – jóval magasabb, mint a világ legtöbb felhőkarcolója. Párhuzamos részeit hatalmas üveglapok fedik majd.

A projekt a „zéró gravitációs urbanizmus” koncepcióján alapul, ami annyit tesz, hogy a városi funkciók, így a lakóterek, a boltok nem vízszintesen, hanem vertikálisan helyezkednek el. A The Line tehát olyan lesz, mintha több ezer budapesti panellakást helyeznénk egymás mellé, csak ezek sokkal korszerűbbek és drágábbak lesznek. A lakosok zökkenőmentes mozoghatnak majd minden irányban, és a tervek szerint a metróhálózatnak köszönhetően akár 20 perc alatt elérhetnek a 9 milliós komplexum egyik végéből a másikba.

Galéria
Neom

A teljes magyar lakosság elférhet ebben a felhőkarcolóban

Fotó megosztása:

A szórakozás és a fényűzés természetesen szintén komoly szempont: 300 méterrel a föld felett stadion, a partnál pedig jachtkikötő várja a gazdag lakókat, illetve a turistákat. Az épületkomplexumot alkotó két felhőkarcolót egy rendkívül hosszú sétány kötné össze. A tervezők szerint annak sem kell izgulnia, aki egy kis természetre vágyna: a tervek szerint két percen belül bárhol természetközeli hely található, lévén a tér több mint 90 százalén lesznek növények, sőt, külön parkok is.

A részben mesterségesen létrehozott környezetre az épület árnyékossága miatt nagy szükség lesz: a kutatók szerint ugyanis a napfény ily mértékű hiánya káros lehet az egészségre.

Amellett, hogy átlagemberként egyelőre nehéz működő városként elképzelni ezt a koncepciót, a megvalósítás is jelentős problémákkal néz szembe. A 170 kilométeres hosszúság miatt ugyanis már a Föld görbületével is számolniuk kell az építészeknek, valamint a projekt területén a talajvíz áramlásának dinamikája is megváltozhat egy ilyen komplexum elhelyezésével. A lakók élelmezésére ugyanakkor már meg is született a terv: az épületekbe integrált vertikális farmok jelenthetik a megoldást.

A 100 milliárd dollártól egybillió dollárig terjedő költségvetéssel számoló projekthez külföldi befektetők jelentkezését is várja a szaúd-arábiai állami vagyonalap tulajdonában lévő Neom vállalat, melynek révén több ezer munkahelyet teremtenének. Ez azonban nem lesz egyszerű, tekintve hogy számos nyugati állam és vállalat bojkottálja a királyságot és a herceget az országban történő emberi jogi visszaélések miatt.

A The Line tervét is számos kritika érte: állatvédők szerint ugyanis az üvegépület a madarak vándorlási útvonalán húzódik, és így jelentős veszélyt jelenthet a populációra. Emellett emberi jogi panaszok is fűződnek már a projekthez. A néhány hónapja tartó építési munkálatok előtt ugyanis a szaúdi állami vagyonalap megbízottjai erőszakkal költöztettek ki törzseket a beruházás tervezett helyéről, ennek során egy ember meg is halt. Bár a 2030-ra tervezett átadás nem tűnik reálisnak, sokan attól tartanak, hogy a katari világbajnokság után a szaúdi projektek is jelentős emberáldozattal járhatnak.

Trojena

A sivatag után a szaúdi koronaherceg az ország hegyeit is ki akarta aknázni turisztikai szempontból, méghozzá a Trojena elnevezésű projekt keretében. A 6 körzetből álló, összesen 60 négyzetkilométeres terület az év minden évszakában külön programokat tartogat a látogatóknak, köszönhetően a terület eltérő éghajlatának. A téli hőmérséklet itt nulla Celsius-fok alá süllyed, és egész évben 10 fokkal hűvösebb van, mint a régió többi részén. Az 1500 és 2600 méteres tengerszint feletti magasságban meghúzódó terület 50 kilométerre található az Akabai-öböl partjaitól.

Az egész éves kihasználtságra tervezett turisztikai célpont több létesítményből állna: a projekt keretében a hegyoldalba faragott luxushotelek mellett beköltözésre alkalmas lakások, üzletek és éttermek széles választéka, valamint számos sportolási lehetőség megalkotása a cél. Elvileg lesznek sífaluval egybekötött sípályák, valamint hegyi kerékpározásra alkalmas területek is, a völgyek közötti tóban pedig a vízi sportok szerelmeseinek terveznek mindenféle elfoglaltságot.

Nem véletlen, hogy a Trojena ennyire sportközpontú, ugyanis a terület elnyerte a 2029-es ázsiai téli játékok rendezésének jogát.

Galéria
Neom

A teljes magyar lakosság elférhet ebben a felhőkarcolóban

Fotó megosztása:

A sportprogramok mellett zenei és kulturális fesztiválok rendezése is szerepel a célok között. Kétségtelen azonban, hogy a projekt fő attrakciója a The Vault (A barlang) névre keresztelt, két hegycsúcs közötti völgybe beékelt vertikális kisváros lehet. Bár sok információ erről a részletről még nem látott napvilágot, de a látványtervek, valamint a kivitelezők nyilatkozatai arra utalnak, hogy a digitális világnak, így például a kiterjesztett valóságnak is jelentős szerepe lesz a működésében.

A szaúdi befektetési alap reményei szerint 2030-ra 700 ezer látogató és hétezer állandó lakos fog Trojenában, valamint annak szomszédságában élni. A Belgium méretű Neom-terület fejlesztésének ezen része a tervek szerint 2026-ra készülhet el.

Sindalah

Ha az eddig bemutatott területek nem lennének elég vonzók a luxusturistáknak, a Sindalah elnevezésű okossziget talán nekik is elégségesen vonzó lesz. A 840 ezer négyzetméteres szigeten 3 luxusszálloda 413 szobájában lehet majd megszállni, emellett 88 villa, vagy 333 szobaszervizzel ellátott apartman bérlésére lesz lehetőség. Természetesen luxuséttermek és üzletek is nagy számban kapnak helyet a Vörös-tengeren található szigeten, ahol búvárkodás közben elméletileg közel 600 őshonos faj megfigyelsésére lesz lehetőség. A saját jachtkikötővel rendelkező luxussziget lesz az első kész eleme a Neom-projektnek: a Sindalah várhatóan 2024-ben nyithatja meg kapuit a látogatók előtt.

Oxagon

A Szaúd-Arábia északkeleti részén található Neom régió egyik legfontosabb projektje, az Oxagon egy Vörös-tengeri kikötőváros lesz, amit úgy terveztek meg, hogy kihasználja a Szuezi-csatornán keresztül közlekedő hajózás előnyeit. A többi luxusberuházással ellentétben ez a projekt elsősorban nem turisztikai, hanem gazdasági célokat szolgál: a koronaherceg szerint az a cél, hogy a globális kereskedelmi áramlások új fókuszpontját teremtsék meg.

A 7 kilométer szélességű úszó város vízzel teli terek köré kerül, amelynek egyes részeit kis csatornák kötik össze. A város egy hajóterminált és egy oceanográfiai kutatóközpontot is tartalmaz majd, de egyéb K+F (kutatás és fejlesztés) projektek otthonául is szolgálhat.

A Neom-fejlesztés részeként megvalósuló, nyolcszögletű terület a világ legnagyobb úszó építménye lehet, amennyiben a tervekben megfogalmazott paraméterek szerint készül el az épület.

A 48 négyzetkilométeres terület a tervezők ígérete szerint új szintre emeli majd az ipari termelést az automatizált kikötők, a 100 százalékos megújuló energia és az innovációs cégek támogatása által. Az Oxagon egyik fele a szárazföldön lesz, míg a másik a Vörös-tengeren fog úszni.

Neom

Rengeteg a kétely

Az itt felsorolt projektek mindössze egy városra fókuszálnak, Szaúd-Arábia szerte számos egyéb luxusberuházás van készülőben. Ott van például a 650 méter széles, 600 méter hosszú, 60 ezer fő befogadására alkalmas, teknős formájú szuperjacht, amit a Vörös-tenger partján szerelnék össze. A 8 milliárd dollárba, vagyis 3205 milliárd forintba kerülő, Pangeos elnevezésű monstrum 2033-ra készülhet el. Emellett adott az egy (bizonyos források szerint kettő) kilométeresre tervezett Jeddah Tower, illetve a Rijád külvárosába tervezett luxusváros, Qiddiya, ahonnan egy domb tetejéről lehetne élőben nézni az F1-futamokat.

A monarchia vezetőinek ígéretei szerint a projektek fenntartható energiagazdálkodásra épülnek, a legtöbb projekt cégérén épp ezért az áll: 100 százalékban megújuló energiával készülnek. Azt azonban egyik projekt esetében sem részletezik, hogy a szél-, víz-, vagy napenergiát kívánnák-e előnyben részesíteni, valamint az eddig nyilvánosságra hozott terveken sem szerepel az ehhez szükséges infrastruktúra. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy amennyiben az energiagazdálkodás terén ténylegesen nulla kibocsátású épületek jönnének létre, még akkor sem esett még az építkezések következtében fellépő környezeti terhelésről.

A katari világbajnokság tanulságaiból kiindulva az is komoly kérdés, milyen áldozatok árán válhat valóra a koronaherceg álma. A katari építkezések során elhunyt, vélhetően több ezer vendégmunkásról szóló tudósítások ráadásul leginkább a külföldi médiumok figyelme miatt látott napvilágot, amire ezen projektek esetében – egy focivébéhez hasonló világesemény nélkül – nincs sok esély.

Ajánlott videó