A LEGO több mint tíz éve, 2011 szeptemberében indította el a LEGO Cuusoo weboldalt, ami a legkreatívabb építőket szólította meg: töltsd fel a saját ötleted, a regisztrált látogatók szavazhatnak rá, és amennyiben összegyűlik 10 000 szavazat, a dán játékgyártó megvizsgálja, készülhet-e belőle hivatalos készlet. A kísérletnek indult projekt rövid időn belül hatalmas siker lett, 2014-ben át is nevezték LEGO Ideas-ra, és azóta ezen márkanév alatt kerülnek a boltokba a közönség által megszavazott, és a cég által jóváhagyott rajongói építmények.
A Szabó Máté által megálmodott Mickey egeres készlet 2019-ben került a boltokba, a LEGO pedig október 6-án jelentette be, hogy a Fehérvári Donát ötlete nyomán készült csocsóasztal világszerte november 1-től lesz elérhető. A 17 éves magyar fiú építményéről már tavaly nyáron kiderült, hogy a dánok megvalósítják, de a végleges, boltokba kerülő változatról csak most hullott le a lepel.
A 21326 cikkszámú LEGO Ideas Table Football szett összeépítve 41,28 cm magas, 29 cm széles és 15,26 cm mély, 2339 alkatrészből áll, és 22 darab minifigura jár mellé. A miniatürizált csocsóasztal játszható, két ember mérkőzhet meg, a minifigura alkatrészekből pedig mindenki megépítheti a saját csapatát, sőt a szurkolótábort is, akiknek még egy kis tribün is összerakható.
Bonyolultabb, mint gondolnánk
Bár a LEGO Ideas alapötlete egyszerű, 10 ezer szavazat összegyűjtése nem könnyű, és az sem garantált, hogy a határt elérő építményből hivatalos készlet válik. A megvalósítás lehetőségeiről és folyamatáról a LEGO Ideas platform vezetőjét, Johnny Castrupot kérdeztem, aki az idei Brain Bar apropóján érkezett hazánkba, és az előadását megelőzően ült le velem beszélgetni.
Ez egy komplikált folyamat.
– kezdi a választ Castrup, mikor a 10 ezer szavazat elérését követő procedúráról kérdezem. Elmondása szerint egy termék piacra dobása előtt három szempontot kell figyelembe venni, ebből az egyik a fogyasztói igény, avagy a termék kívánatosságának felmérése. Enélkül piacra dobni valamit, majd ezt követően realizálni, hogy nem működik, elég költséges működési mód.
Az Ideas platformmal ez a tényező persze már kipipálható, hiszen az egyes ötletek iránti érdeklődést nagyon jól megmutatja a szavazatok száma, ahogy az is, hányan regisztrálnak csak azért, hogy egy-egy feltöltött ötletet hozzásegítsenek a megszabott limit eléréséhez.
Persze ez még csak egy szempont, és a platform vezetője hangsúlyozta, hogy éppen azért nem lehet minden 10 ezer szavazatot elérő alkotásból hivatalos szett, mert második lépésként azt is alaposan meg kell vizsgálni, hogy az adott ötlet egyáltalán megvalósítható-e hivatalos LEGO szettként. Persze gondolhatnánk, hogy erre semmi szükség, hiszen az ötletgazda már eleve a gyártó alkatrészeit használta az ötletéhez, de a képlet közel sem ilyen egyszerű.
És végül adott a harmadik szempont, hogy a kellő szavazatot összegyűjtött ötlet megvalósítása elérhető-e a vállalat számára. Mármint jogi szempontból, hiszen, ha valaki például feltölt egy LEGO alkatrészekből megépített Garfield karaktert, esetleg a Knight Rider-sorozat járműveit, ezeknek a kereskedelmi forgalomba bocsátáshoz szükséges a jogtulajdonos hozzájárulása, avagy a megfelelő licenc. Ha ez nincs meg, akkor a cég kénytelen elutasítani az ötletet, a beérkezett 10 ezer szavazat, a megvalósíthatóság és az egyértelmű piaci igény ellenére is.
A legtöbb kritika amúgy pont azért éri az Ideas projektet, mert a LEGO elég szűkszavú az elutasítás esetén: szinte sosem derül ki, hogy miért akadtak fenn a rostán egyes megszavazott építmények. Johnny Castrup szerint ez kényes pontja a LEGO Ideas működésének, hiszen az elutasítás indoklása sok esetben egész egyszerűen szembe menne a vállalat üzleti érdekeivel.
Törekszünk az átláthatóságra, de az egyik fő ok, amiért nem tesszük nyilvánossá a döntést, hogy az összeütközésben lenne a portfóliónkkal.
Ez jelentheti azt, hogy a megszavazott ötlethez hasonló építményen a színfalak mögött már régebb óta dolgozik egy hivatásos dizájner, esetleg épp folynak a tárgyalások az adott licenc tulajdonosával, vagy már meg is van a megállapodás, de a cég még nem látta elérkezettnek az időt, hogy bejelentse egy adott szett, esetleg téma érkezését.
Jó példa erre Szabó Máté esete, akinek a Mickey egeres Steamboat Willy ötlete előtt már volt egy olyan építménye, ami elérte a 10 ezer szavazatot az Ideas oldalon. Ez volt a Star Wars: A Birodalom visszavág egyik ikonikus jelenetét megidéző I’m Your Father, amit a LEGO annak idején végül elutasított. Csak jóval később, egy videóból derült ki, hogy azért nem valósulhatott meg ez az ötlet, mert a LEGO dizájnerei már javában dolgoztak egy olyan méretes Star Wars készleten (LEGO 75222 – Árulás Felhővárosban), aminek a Máté által megépített jelenet is a részét képezte.
A LEGO Ideas vezetője beszélgetésünk során utalt is rá, hogy a rajongói eseményeken, vagy blogposztokban elhintett információk mellett ilyen módon is igyekeznek magyarázatot adni az egyes elutasításokra. Ennél nyíltabban ugyanakkor jó eséllyel sosem fognak kommunikálni a döntés hátteréről, bármennyire is szeretnék, méghozzá a fentebb ecsetelt üzleti okok miatt.
Nem mindig kell a 10 000
Bár a legtöbb rajongói ötleten alapuló készlet megvalósulásához kellett a 10 000 szavazat, de az utóbbi években kialakult egy másik út is. A LEGO Ideas oldal egy ideje rendszeresen indít versenyeket meghatározott témában (pl. zene, sport), különböző nyereményekért, és előfordult már, hogy a benevezett alkotások is hivatalos szetté váltak. Így történt a Tomáš Letenay ötlete nyomán született Fender Stratocaster esetében, és a Fehérvári Donát tervezte csocsóasztal is előbb a We love sports! versenyt nyerte meg, a szervezők csak ezt követően jelentették be, hogy hivatalos készletként is megvalósul az ötlet. Az igazi munka ráadásul ezután kezdődik.
A rajongó leadja a dizájnt, a belsős dizájner szervezetünk pedig eldönti, hogy kinek kellene dolgozni rajta.
A LEGO Ideas ugyanis így működik: az ötletet a rajongók adják, de a végleges megvalósítás minden esetben a hivatásos dizájnereken múlik. Ennek is köszönhető, hogy a végtermék sokszor nem pont olyan, mint amit az oldalon megszavaztak a lelkes érdeklődők. Ennek persze oka van, hiszen a játékgyártónak figyelembe kell venni a korábban már emlegetett tényezőket. Az építési élményt, a felhasznált elemeket, az eladhatóságot. Ennek megfelelően szabták át Donát eredetit tervét is.
A feladatot Antica Bracanov kapta, akinek a méretcsökkentés mellett olyan technikai kérdésekkel is foglalkoznia kellett, hogy ne legyen holt tér a pályán, ahol elérhetetlenné válik a labda a forgatható figurák számára. Meg kellett oldani azt is, hogy az építmény elég erős legyen a csocsó meccsekre jellemző intenzív játékhoz. Mert az nem elég, hogy a végleges modell jól néz ki, be kell töltenie az eredeti funkcióját is, tehát szinte bárki számára játszhatónak kell lennie.
Emiatt a tervezés sokszor igazi kihívás a dizájnerek számára. Johnny Castrup elárulta, hogy ilyen szempontból a Leandro Tayag tervezte, a híres animációs sorozat alapján készült Voltron szett volt az egyik, ami a legtöbb fejtörést okozta. Az eredeti ötletet hússzor kellett átépíteni, mire elnyerte a végleges formáját, és a kezdeti egy helyett végül öt dizájner közös munkáját igényelte, hogy olyan termék születhessen, ami megfelel a LEGO által képviselt minőségnek.
Ezek után talán nem meglepő, hogy egy rajongói ötlet véglegesítése egy-másfél évet is igénybe vehet. Nagyjából ennyi idő kellett ahhoz is, hogy Fehérvári Donát ötletéből boltokba kerülő készlet váljon. A magyar ihletésű csocsóasztal november 1-től lesz kapható világszerte (így hazánkban is), először kipróbálni pedig a For The Joy of Play rendezvénysorozat keretében lehet majd, méghozzá Párizsban, ahol nemcsak Donát lesz jelen, mint ötletgazda, de olyan futballsztárok fogják tesztelni a boltokba kerülő végeredményt, mint Thierry Henry és Marcus Rashford.
