Mikhail Tereshchenko / Getty Images
Tech

Tovább épül az oroszországi kibervasfüggöny

Oroszország az idén már második alkalommal tesztelte szuverén internet-technológiáját, ami a kormány álláspontja szerint egy önállóan működő hálózat külső fenyegetések idejére. Emberi jogi szervezetek azonban aggódnak emiatt, és az elmúlt évek lépései okán is, melyek mind arra utalnak, hogy Moszkva egyre szigorúbban akarja ellenőrizni a polgárok internethasználatát.

A mindenki által használt internet jellegzetessége, hogy nincs központi felügyelete. Minden egymásra támaszkodik: a víz alatti kábeleket, műholdakat és egyéb szükséges technológiákat nem érdeklik az országhatárok. Sőt, egyes nemzetek más országoktól vásárolnak berendezéseket az infrastruktúrájukhoz.

A nemzetállamok időről időre próbálnak nagyobb kontrollt szerezni az internet rájuk eső része felett, aminek egyik eszköze a net lekapcsolása, jellemzően zavargások és tüntetések idején. Máshol a külföldi tartalmak elérését korlátozzák, így Kínában és Észak-Koreában. Az orosz kormány jó ideje szintén szeretné kiterjeszteni a hatalmát a lakosság nethasználatára, és az elmúlt években egyre agresszívabb lépéseket tett afelé, hogy az ország technikailag elkülönüljön a globális világhálótól, sőt egy bonyolultabb rendszer megvalósítását tűzte ki célul.

Egy saját struktúra megépítését, ami még az említett autoriter államokénál is ambiciózusabb terv.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2019 elején úgy fogalmazott: Oroszországnak fel kell készülnie arra, hogy nyugatról esetleg megpróbálják letiltani a világhálóról az orosz felhasználókat, ezért az országnak szüksége van egy „saját internetre”, ami vészhelyzet esetén önállóan is működőképes. Mindezt pár héttel azután közölte, hogy a duma elfogadta a törvényjavaslatot, ami megteremti a saját infrastruktúra létrehozásának jogi hátterét.

„Az orosz internet biztonságos és stabil működésének biztosításáról” szóló szabályozást 2019 áprilisában fogadták el, majd novemberben lépett érvénybe. A törvény lényegében az internet orosz, Russia’s Internet, azaz röviden RuNet néven említett részét „leválasztja” a világhálóról. A RuNet az orosz kibertér elemeit takarja: az országon belül keletkező orosz tartalmakat és adatforgalmat, az orosz szolgáltatásokat és a fizikailag Oroszországban tárolt adatokat.

Évente tesztelik majd

A moszkvai vezetés álláspontja szerint a jövőben bármikor szükség lehet arra, hogy külső fenyegetés esetén a tömegtájékoztatás- és távközlésügyi hatóság (Roszkomnadzor) átvehesse az irányítást, illetve további eszközöket kapjon a korlátozásokhoz. A törvény előterjesztőinek hivatalos megfogalmazásban a saját infrastruktúra „szavatolja az orosz internetes erőforrások működését abban az esetben, ha lehetetlenné válik az orosz távközlési szolgáltatók kapcsolódása az internethálózat külföldi gyökérszervereihez”.

Alexei Nikolsky / Getty Images Vlagyimir Putyin és az orosz tömegtájékoztatás- és távközlésügyi hatóság (Roszkomnadzor) vezetője, Andrej Lipov

Idén már második alkalommal tesztelték a szuverén internettechnológiát, valamikor június 15. és július 15. között, a négy nagy orosz szolgáltató bevonásával megtörtént a lecsatlakozás a globális internetről. A Reuters szerint arról nincsenek információk, hogy pontosan mennyi ideig tartott a lekapcsolódás, és hogy az orosz lakosság egyáltalán észrevehetett-e belőle valamit – mindössze pár percről lehetett szó. A tesztet évente kell elvégezni, az első alkalomra 2019-ben került sor, a 2020-as etap pedig a koronavírus-járvány miatt az idei évre csúszott.

A törvény azokat a technikai részleteket is magába foglalja, hogy az orosz netforgalom és adatáramlás az állami hatóság ellenőrzött és irányított pontjain keresztül halad át. A hazai szolgáltatóktól is azt várják el, hogy a forgalmukat az államilag felügyelt routerpontokra irányítsák. Fontos pont egy nemzeti domainnév rendszer (DNS) kialakításának terve is. A DNS gyakorlatilag az internet telefonkönyve: amikor beírunk egy webcímet, a rendszer azt átfordítja a böngésző számára értelmezhető IP-címmé. Emellett olyan új hálózati eszközök beiktatását is előírta az orosz kormány, melyekkel a webes forgalom forrásának azonosítására és tiltott tartalmak blokkolására is képesek lennének az üzemeltetők.

Mit látna egy orosz felhasználó?

Mivel sok információt nem ad ki a kormány a tesztekkel kapcsolatban, és a törvény szövegezése is elnagyolt, ezért javarészt csak találgatások vannak azzal kapcsolatban, hogy a gyakorlatban egy átlagfelhasználó mit tapasztalna egy hosszabb „leváláskor”. Nem készült még el az önálló DNS-rendszer sem, és nem tudni olyan részleteket, hogy mi lenne például a külföldi közösségi felületek elérésével. A RIA-Novosti orosz hírügynökség szerint a legvalószínűbb, hogy a nemzetközi oldalak beütésekor a netezőket az adott platform orosz verziójára irányítaná át a böngésző, így a Facebook helyett például a VK jönne csak be.

A következmények még kérdésesek

Hogy mindez mennyire lehet sikeres, még nem tudni, mivel nemcsak technikai, de politikai tényezők is befolyásolják a megvalósítást. Az Atlantic Council egy részletesebb elemzésben már megfogalmazta, mik a főbb aggodalmak. Az egyik, hogy az internet izolálása költséges feladat, hatását a cégek és a felhasználók is megérzik, de hogy mennyire, az szintén nyitott kérdés.

Egy nemzet online aktivitásainak leállása több milliárd dolláros veszteségeket okoz évente. Nem csak a netszolgáltatók tartanak attól, hogy mindez rossz hatással lenne a gazdaságra: a parlament információtechnológiai szakbizottságának elnöke, Leonyid Levin 2019-ben úgy becsülte, hogy az orosz gazdaság vesztesége napi 20 milliárd rubel (nagyjából 87 milliárd forint) lenne, ha az országot lekapcsolnák a világhálóról.

Még az országon belül sem mindenki ért egyet a szuverén net ötletével. Az orosz biztonsági tanács alelnöke, Dmitrij Medvegyev februárban közölte: jogi és műszaki szempontból is felkészültek a globális internetről való lekapcsolódásra, de egyelőre nincs előjele annak, hogy ez be fog következni.

A technológia készen áll erre. A törvényhozás szintjén is megszületett már minden döntés, de ez nem lenne egyszerű és én nagyon nem szeretném. Én egyelőre, őszintén szólva, nem látom előjeleit ennek, mert ez kétélű fegyver

– nyilatkozott akkoriban a volt elnök és ex-miniszterelnök. Álláspontját azzal indokolta, hogy egy ilyen lépés intézkedéseket váltana ki orosz részről is, emellett az ország valódi és idézőjeles barátai az internetet aktívan használják a saját nézeteik terjesztésére, és aligha mondanának le erről az eszközről.

Arról nem szólva, hogy Oroszország mélyreható technikai megoldásokat szeretne, a saját DNS-rendszer fejlesztésétől kezdve a nyugati hardverek és szoftverek kipurgálásáig. Ahogy Nicole Starosielski, a New York University professzora megjegyzi, Oroszországnak két technikai kihívást kell megvalósítania: hogy az oroszok által elérni kívánt tartalmak országon belül legyenek, és az adatforgalom is határokon belül áramoljon.

Már előbb elkezdődött

Bírálói szerint a jogszabály indokolatlan kormányzati ellenőrzést biztosít a web használata felett. A RuNet izolálása az aktivisták szerint ártana a szólásszabadságnak, és az emberi jogokat is veszélyeztetné, ami önmagában is probléma. A Human Rights Watch jogvédő szervezet szerint amennyiben az internetes infrastruktúra feletti kontroll megvalósul, az aláássa az orosz emberek jogainak gyakorlását, beleértve az online történő szabad véleménynyilvánítást és az információkhoz való hozzáférést. Az állami cenzorok kiterjeszthetik propagandatevékenységüket, egyes információktól pedig elvághatják az állampolgárokat. A szervezet igazgatója, Hugh Williamson szerint az orosz kormány egy olyan komplett eszköztárat állít fel, amivel uralkodhat a hozzáférhető információk, a felhasználók és a kommunikációs hálózatok felett.

Kirill Kukhmar / Getty Images

Valójában már több éve errefelé mutatnak az orosz kormány intézkedései, az internethasználatot ott korlátozzák, ahol csak tudják. 2014-ben elfogadtak egy törvényt, amely előírja a cégek számára, hogy az orosz felhasználókról gyűjtött adatokat Oroszországban kell tárolni. Azokra a cégekre, amelyek ennek nem tesznek eleget, tiltás vár, ez történt például a LinkedInnel is.

Fordulópontot jelentett a 2016-os év, amikor év közepén elfogadták a terrorizmus elleni törvényt, ami arra kötelezi az orosz telekommunikációs és internetszolgáltatókat, hogy fél évig tárolják a telefonbeszélgetéseket, a szöveges üzeneteket, a videókat és képeket, három évig pedig a telefonhívások metaadatait is. A titkosított kommunikációt kínáló szolgáltatások üzemeltetőinek pedig kötelességük segíteni a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB) a titkosított tartalmak dekódolásában.

2017-ben Oroszország már a virtuális magánhálózatok (VPN) és más internetes proxy-szolgáltatások használatát is betiltotta. A törvény kimondja, hogy az internetszolgáltatók nem nyújthatnak elérést olyan weboldalakhoz, amelyek ilyen szolgáltatásokat kínálnak. Természetesen arra hivatkozva, hogy főleg szélsőséges tartalmakat fogyasztanak ilyen módon a netezők.

A közelmúltban a mobilkommunikáció terén is fontos változások léptek életbe: 2018 július óta a telekommunikációs és internetes cégeknek bírói végzés nélkül is ki kell adniuk információkat az orosz hatóságoknak.

Kapcsolódó

Idén vált hatályossá az a 2019-ben elfogadott jogszabály, amely előírja, hogy az április 1-je után gyártott elektronikai eszközökre előre kell telepíteni a hazai szoftvereket, tehát például nem lehet olyan okostelefont vásárolni, amin már nincs rajta alapból orosz program (mondjuk valamilyen vírusirtó, térkép, csevegő, kereső). Moszkva ezzel a lépéssel is próbál függetlenedni a külföldi vállalatoktól, főleg az Apple-től, ezért emlegetik ezt „Apple elleni törvényként” is.

A Wired szerint egy teljesen autonóm internet kiépítése azt is jelentené, hogy az oroszok rendszere gyengülne. A globális világháló azért működik jól, mert több úton áramolhat a forgalom, nehéz teljesen ellehetetleníteni az információk célbaérését. Ha például egy tenger alatti kábel elszakad Európa és az Egyesült Államok közt, attól még van rá mód, hogy egy francia WhatsApp felhasználó megkapja az üzenetet egy másik úton. Oroszország azonban az alternatív útvonalakkal is leszámol.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.