A magyar fiatalok 80 százaléka 3 óránál több időt tölt az interneten naponta a digitális oktatási időn kívül. Két évvel ezelőtt még csak 40 százalékuk vallott be 4 óránál is több netezést, most a 4 órát a megkérdezettek majdnem fele ismerte el. A koronavírus miatti korlátozások és bezárások idején leginkább közösségi médiával és chateléssel ütik el az időt, a rádió és tévé egyáltalán nem érdekli őket, ami viszont meglepő, hogy nagy általánosságban a videójátékok sem – legalábbis ez derült ki a Be Social éves felméréséből, ami azt vizsgálja, mit csinálnak a mai tinik a neten. Az online kérdőívet csaknem ötezer 14-25 éves fiatal töltötte ki.
A fiatalok között jelenleg a legnépszerűbb közösségimédia-platform a Messenger, ezt szorosan követi az Instagram – előbbi azonban technikailag nem is számít közösségi médiának, hiszen egy üzenetküldő szolgáltatás, amit teljesen máshogy használnak a tinik, mint a többit. Az idei év nagy felfutója a TikTok, 2019-ben még a hatodik helyen állt, míg a 2021-es kérdőívben már a harmadik helyre jött fel. A Be Social szakértői szerint úgy tűnik, hamarosan ez lehet a legnépszerűbb platform, egyelőre azonban még tarol az Instagram.
Megdöbbentő, de a válaszolók 89 százaléka mondta, hogy kapott már olyan személytől üzenetet, akit igazából nem ismer. Ráadásul 44 százalékkal ez gyakran megtörténik. A válaszadók 11,7 százaléka állítja, hogy kértek már tőle erotikus fotót a neten, ő pedig küldött is, 34 százalékuk pedig többször kapott már ilyet. Ennek fényében érdekes, hogy a válaszadók 36 százalékát boldogabbá teszi a közösségi média használata, 57 százalékuk semlegesnek vallja, és
Bár a klasszikus médiafogyasztási szokások átalakultak, a tinik már alig olvasnak, de az megnyugtatónak tűnik, hogy nem mondtak le az online hírek böngészéséről: 43 százalékuk olvas szívesen híreket, minden érdekli őket – ami 10 százalékkal magasabb arány, mint két évvel ezelőtt (33 százalék). Ugyanakkor minden negyedik tizenéves azt válaszolta, hogy egyáltalán nem olvas híreket, szórakoztató tartalmúakat sem.
Az ország politikai helyzete a megkérdezett tinédzserek 56 százalékát foglalkoztatja. 16 százalékuknál gyakori beszédtéma a politika, míg közel egyharmaduk soha nem beszélget a barátaival politikai témákról. A válaszadók fele akkor beszélget a politikáról a barátaival vagy a családjával, ha olyan téma merül fel, ami kiveri nála a biztosítékot.
Érdekes eredmények ezek, de nem szabad az általánosítás csapdájába esni. Ezt jól mutatja, hogy Dr. Bernschütz Mária egyetemi adjunktus, generációkutató, az új média használati szokásainak szakértője négy jól elváló, szignifikáns csoportot tudott elkülöníteni a válaszok alapján, amelyek között egyáltalán nincs átjárás. A szakértő elmondta, hogy a kutatási eredmények 73 százalékos bizonyosságot mutattak, ami már nagyon jónak számít. A magyar tinik és fiatal felnőttek a netezési szokásaik alapján az alábbi négy csoportba sorolhatók:
- digitálisan tudatosak (23 százalék),
- offline élménykeresők (17 százalék),
- online harcosok (33 százalék),
- digitális exhibicionisták (25 százalék).
Mindegyik csoportnak jól elkülöníthető szokásai, motivációi, és ezekből adódóan problémái vannak, amikre figyelnünk kell – hiszen nemcsak a szülőnek fontos, mit csinál a tinédzser a neten, hanem a többi generációnak is, hiszen hamarosan velük fognak együtt dolgozni a munkaszférában. A kulcsszó valószínűleg az együttműködés és a megértés lesz a jövőben, a mai tinédzserek ugyanis már nem ugyanúgy használják az internetet és a médiát, mint az idősebbek.
A digitálisan tudatosak
A megkérdezettek közül az idősebb generációt képviselik, azaz jellemzően a 18-25 évesek kerültek bele ebbe a kategóriába. Számukra inkább közömbös a közösségi média, sőt gyakran kiábrándultak belőle. A kedvenc platformjaik a Messenger és a Facebook, utóbbi részben valószínűleg azért, mert a felsőoktatás jelenleg, de egyébként is részben, ott működik. A politika iránt érdeklődők, de nem akarnak influenszerek lenni, annak ellenére, hogy a kutatásban megkérdezettek 30 százaléka szeretne azzá válni. Ebből következik, hogy nem is igazán követnek ilyen profilokat. Nyitottak a digitális önszabályozásra, azaz képesek kritikusan figyelni azt, mit csinálnak a neten.
Az offline élménykeresők
A tinédzserek nagy részével ellentétben az offline élménykeresők több időt töltenek a barátokkal és a családjukkal – átlagosan kettő, vagy annál több órát naponta. Ezen csoportba tagjai még klasszikus médiát is fogyasztanak, azaz hallgatnak rádiót, néznek tévét. Kevesebbet vannak online, és főként a Messengert használják, de azt is inkább kapcsolattartásra. Valószínűleg a jövő vezetői közülük kerülnek majd ki, Bernschütz Mária szerint a kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a jövő legfontosabb tálentuma az olvasási képesség lesz, illetve a kitartás, és később az önismeret. Ezek jellemzők erre a csoportra.
Az online harcosok
A csoport nagyját fiúk teszik ki (70 százalék), a kutatási eredményekkel ellentétben ők napi több órát töltenek videójátékokkal. A generációkutató megjegyezte, hogy a szülőknek éppen ezért oda kell figyelniük rájuk, hiszen a sok játék akár agressziót is létrehozhat, így mozgásra kell ösztönözni a gyereket, hogy a felgyülemlett feszültséget le tudja vezetni, és enyhíteni tudjon az erőszakkal társított dopaminfüggőségen, ha kialakul. Jelenleg az online harcosok alkotják a legnagyobb csoportot a tinédzserek között. Online mindenevők, szeretik azt hinni, hogy tájékozottak, és mindenről tudnak, nem olvasnak könyveket, de szívesen chatelnek bárkivel. Az adatbiztonságban kifejezetten tudatosak.
A digitális exhibicionisták
Ezt a csoportot leginkább a fiatal, 14-18 éves lányok alkotják, akik – a névből adódóan – inkább kifelé, mint befelé élnek. Online szórakoztató tartalmakat keresnek, és boldoggá teszi őket a közösségi média. Ez is lehet veszélyes, hiszen akkor is kialakulhat a közösségimédia-függőség, ha pozitív visszacsatolással jár, így ennél a csoportnál a szülőknek erre kell a leginkább figyelni. Ezek a gyerekek szeretnének influenszerek lenni, ami, ha nem valósul meg, veszélyes is lehet a pszichéjükre nézve: már nagyon fiatalon kialakul náluk egy második digitális én, ami azért rizikós, mert egy stabil személyiség csak nagyjából 25 éves kor környékén alakul ki az embernél. Náluk az Insta a legnépszerűbb platform, a politika nem érdekli őket, és gyakran posztolnak szelfiket.
Ezek a kategóriák sokat segíthetnek a szülőknek és a kutatóknak is abban, hogy a különböző netes szubkultúrákat vizsgálják, és tudják őket kezelni. Bernschütz Mária szerint nagyon fontos a tinédzserek fejlődésében az, hogy milyen mintát lát a gyerek a szülőnél, a mostani fiatal generációk ugyanis már egy teljesen más, sokkal bonyolultabb világban nőnek fel, mint a szüleik.
A fiatalok egymást szocializálják, és hozzászoktak, hogy minden információ azonnal elérhető. Az alfák az első globális nemzedék, a világ legtávolabbi pontjait is összeköti számukra az internet, így egy budapesti fiatal gyakorlatilag ugyanazokon nő fel, mint egy Los Angeles-i vagy egy londoni. Most először idősebbek a szülők, főként az anyák, sok nő ugyanis a 30-as évei elején vállal gyereket, ez is egy új helyzet, ahogy az is, hogy egy nagyon komplex világot kell megszokniuk, ami ráadásul folyamatosan változik. Éppen ezért az alfák sokkal tovább járnak majd iskolába, és hosszabb élettartamra számíthatnak, ami átalakítja a most ismert rendszereket is. A komplex világot azonban nemcsak a fiataloknak, de az idősebb generációknak is meg kell tanulniuk.
