ESA / AFP
Tech

Telerakjuk a világűrt szeméttel

A 2010-es évek kétségkívül az az évtized volt, amikor az űripar igazán beindult, nem kis részben a magánszektor hozzájárulásának köszönhetően. Bár a verseny jót is tehet az űrkutatásnak, megvannak a veszélyei – Peter Martinez, a Secure World Foundation ügyvezető igazgatója szerint például négy különböző kimenetele lehet a jelenlegi törekvéseknek, és azzal járunk a legjobban, amit a 2001: Űrodüsszeia vetített előre. A szakértő a Web Summit konferencián fejtette ki, mit vár az űrkutatástól 2050-re.

„Az űrkorszak első ötven évéhez képest most nagyon átalakult a szektor, gyors a változás, egyre több mindent csinálunk a Földön kívül” – mondta Martinez, akinek cége kormányokkal, vállalatokkal működik együtt, hogy garantálja a világűr békés, fenntartható felhasználását. „Hadi célokra is intenzívebben használjuk a világűrt.

Alapvetően két domináns erő van jelen: a kormányok és a kereskedelmi szektor.

MARCO LANGBROEK / AFP A Starlink konstelláció.

A szakértő négy lehetséges irányvonalat vázolt fel a jövő űrhasználatával kapcsolatban:

  1. A 2001: Űrodüsszeia világképéhez hasonlóan az emberiség terjeszkedik, kialakít egyfajta űrgazdaságot.
  2. A kormányok nem tudják tartani a tempót, és a kereskedelmi szektor veszi át az irányítást: az Elysium című filmhez hasonló világot vizionál, ahol csak a leggazdagabbak profitálhatnak a világűrből.
  3. Az emberiség nem használja ki a világűrt, és Földhöz kötött lesz.
  4. A világűrt hadi célokra használjuk, a kereskedelmi űripar nem lesz meghatározó.

Jonathan McDowell, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központjának kutatója szerint jelenleg a második, kereskedelmi úton haladunk, de ez nem azt jelenti, hogy bekövetkezik az Elysium jövője. Az is lehetséges, hogy egy mindenki számára többé-kevésbé elérhető, kereskedelmi űrszektor alakul majd ki.

„A mi feladatunk az, hogy arrafelé tereljük a helyzetet, amit látni akarunk. Szerintem az első megoldás lenne a legoptimistább. A kereskedelmi űripar jó dolog, a legreálisabb lehetőség valószínűleg a kormányok és a kereskedelmi szektor közös térhódítása lesz” – mondta Martinez. A szakember szerint a médiának nagy szerepe lesz abban, hogy mennyire vesszük észre majd a tendenciákat: figyelni kell a híreket, és reagálni, ha nem arra mennek a dolgok, amerre szeretnénk.

„Én azt is látom, hogy el fog jönni egyfajta űr-környezetvédelem időszaka is, ugyanis annyira beleszólunk az űrkörnyezetbe, ahogy eddig még soha” – mondta McDowell, az egyre több űrszemétre, műholdra és miniműholdra utalva. Az asztrofizikus arra is felhívta a figyelmet, hogy ehhez a nyilvánosságnak kell nyomást gyakorolnia a kormányokra.

McDowell szerint szükség lesz űrforgalom-irányításra is, ami jelenleg még egy nem létező tudomány- és kereskedelmi ágazat. A világűr már most is nagyon zsúfolt, a műhold-konstellációk fellövésével pedig még inkább az lesz – a SpaceX Starlink miniműholdjaiból például több tízezer fog keringeni a fejünk felett. Az asztrofizikus szerint mindenképpen az ENSZ hatáskörébe kell majd tartoznia annak, hogy ezt szabályozza, hiszen a világűr mindenkié – állami szinten nem lehet megoldani.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.