A magyar háztartások négyötödében van videójátékra alkalmas eszköz, ezeket főként fizikai üzletben vásárolták készpénzzel vagy betéti kártyával, írja a Budapest Bank friss kutatása. Eszköztől függően jellemzően 100 ezer forint feletti összeget szán rá az, aki új eszköz vásárlását tervezi. Az újgenerációs konzolok kapcsán a Media Markt tapasztalatai azt mutatják, hogy óriási az érdeklődés, ezt támasztja alá a kutatás is, amely szerint az előrendelőknek fele jut majd biztosan hozzá a megjelenés napján az új konzoljához.
A Budapest Bank legfrissebb kutatásában a videójátékokkal kapcsolatos kiadásokat vizsgálta, és a megkérdezettek 82 százaléka mondta, hogy található a háztartásukban valamilyen játékkonzol, illetve videójátékra alkalmas asztali számítógép vagy laptop. Esetükben 74 százalékuknak van erre alkalmas laptopja, 62 százaléknak ilyen asztali számítógépe, 28 százalék Xboxot, 27 százalék PlayStation-t használ, 9 százaléknak van Nintendója, míg két százaléknak egyéb eszköze. A kütyüket átlagosan 3 éve vásárolták.
A koronavírus-járvány miatt tavasszal bevezetett kijárási korlátozás és a digitális oktatásra történő átállás kapcsán felmerült, vajon milyen hatással volt ez a videójátékozással töltött időre: a megkérdezettek közel 40 százalék vallotta, hogy gyermeke, párja, lakótársa vagy ő maga többet játszott ez idő alatt. A legjellemzőbb, hogy fizikai üzletben vásárolják az eszközöket (86%), de sokan választják a webshopokat (59%), 30% pedig használt terméket árusító oldalon vásárolt – ez utóbbi leginkább a konzolosokra jellemző.
A válaszadók átlagosan negyede még nem tudja vesz-e új eszközt a következő fél évben, ötödük azonban igen, ők jellemzően laptopot vennének.
Az asztali számítógép és laptop vásárlók ötöde mondta, hogy ők 200 ezer forint feletti összeget szánnak erre a beruházásra, ennek egyik oka vélhetően az, hogy ez egyfelől alapvetően magasabb árkategóriájú „műfaj”, másfelől ezeket az eszközöket videójátékozáson kívül más célra is tudják használni.
A PlayStation-t vásárlók közel ötöde a 150-200 ezer forint közötti kategóriát jelölte meg, ez utalhat az újgenerációs konzolra is, amelynek mindkét változata épp ebben az árkategóriában mozog. Az Xbox esetében érdekes, hogy ugyanannyian jelölték a 100-150 ezer forintos sávot, mint a konkurens konzol esetében. A 150-200 ezres kategóriát csak feleannyian jelölték, ugyanakkor itt valamivel magasabb az 50-100 ezer forintos sáv aránya.
A konzolok esetében aki az alacsonyabb, inkább használt készülékre jellemző árkategóriát mondta, vélhetően a kutatás időpontját követő fél éven belüli Black Friday ajánlatokkal vagy karácsonyi leértékelésekkel számolt, illetve az új generációs konzolt vásárlók régi eszközei megjelenhetnek a használt termékeket árusító oldalakon.
Az újgenerációs konzolok (Xbox Series S/X és PlayStation 5) iránt világszerte akkora a kereslet, hogy a készletek szinte percek alatt elfogytak a kereskedőknél, és sokan vannak olyanok, akik a megjelenés napja után hetekkel jutnak hozzá az előre megrendelt konzolhoz. Az érintett válaszadók 76 százaléka mondta, hogy nem rendelte elő a készüléket, döntő többségük azért, mert csak akkor akarják beszerezni, ha már előrendelés nélkül lesz rá lehetőségük, vagy mert még nem tudják, hogy pontosan mikor veszik meg.
Érdekes, hogy 5% felelte, hogy várhatóan úgyis lesz, aki a megjelenés után rögtön árulni kezdi az interneten, így inkább ezt várja ki. Az előrendelők csak 24%-nyian vannak, a felük (12%) biztosan megkapja a megjelenéskor, 4%-uk még nem tudja, megkapja-e a megjelenés napján, 3% mondta, hogy a megjelenés után, de még év vége előtt hozzájut a visszaigazolás szerint, 5% pedig már tudja, hogy csak a jövő év eleji készletből tudnak adni neki.
(Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu)
