Tech a jövő megmentői

„Azok jutnak előre, akik nem tudnak szart csinálni, mert az fájna nekik”

Földi Tamással, a big datával foglalkozó Starschema alapítójával beszélgettünk arról, mire jók az adatok, illetve a vállalkozásukkal hogyan jutottak el odáig, hogy mára a Netflix és a Facebook is megtalálható az ügyfeleik között.

A big data (elképesztő mennyiségű adat vagy gyorsan jövő információ, amit hagyományos eszközökkel nem lehet elemezni) az elmúlt évek egyik felkapott kifejezése, amiről mindenki tudja, hogy komoly lehetőségek rejlenek benne, de azt csak kevesen, hogy a gyakorlatban miképp kovácsolható előny belőle.

Nap mint nap ott hagyjuk digitális lábnyomunkat az interneten: böngészünk, vásárolunk, online sorozatokat nézünk, mindenféle tartalmakat fogyasztunk, de már azzal is adatot generálunk, ha a mobilunk csak ott lapul a zsebünkben. E mellé pedig újabb források csatlakoznak be: terjednek az otthoni okoseszközök, és egyre többen kezdik használni az analóg adatokat is. Duzzad az adattenger, híznak az adatbázisok, de mit sem érnek, ha nincsenek meg a feldolgozáshoz szükséges eszközök, és legfőképp: ha nincs elég jó minőségű adat, amiből következtetéseket lehet levonni.

Minden információ, amit kiadsz, valamilyen szinten használható. Nincs igazi zaj

– véli Földi Tamás, a Starschema társalapítója és fejlesztési igazgatója, akivel a cég egyik budapesti irodájában beszélgettünk arról, hogyan válhatnak a különféle adatok üzleti értékké.

Fotó: Marjai János /24.hu

Ez értendő onnan kezdve, hogy milyen zenét szeretsz, és azt hol hallgatod. A Sony Music számára például azt kellett megnéznünk a koronavírus idején az autók mozgásáról szóló adatok alapján (ami származhat akár mobilról vagy a Google Trafficből), hogy milyen hatással van a járvány a zenefogyasztásra. Az emberek ugyanis általában a munkába menet hallgatják a Spotify-t. A cég ezen adatok alapján aztán mérlegelni tudja, hogyan nyúljon bele az üzleti tervébe.

A 2006-ban alapított, üzleti intelligenciával és big datával foglalkozó Starschema ezen a területen igazi nagyágyúnak számít: a cég olyan ügyfelekkel dolgozott már együtt, mint a Netflix, a Disney, a Facebook vagy a Tesla. Már több mint kétszáz embert foglalkoztatnak, a vállalat 2019-es árbevétele pedig megközelítette a négymilliárd forintot. A főként Fortune 500-as nagyvállalatoktól érkező megrendelések mellett ez az eredmény nagyrészt a cég új európai projektjeinek köszönhető.

Laikusok számára nem is egyszerű elmagyarázni, milyen szolgáltatást nyújtanak, többek közt azért, mert szerteágazó tevékenységről van szó. Megoldásaikkal a cégeknél gyűlő adatokat segítik kezelni, elemezni, használhatóvá tenni, amiben fontos szerepet játszik az adatvizualizáció is.

Korán léptek

A Starschema eleinte kényszervállalkozásként indult mindössze két fővel (Földi Tamás mellett társalapító még Csillag Péter ügyvezető), azon vezérelv mentén, hogy a szabadúszók közösen nagyobb projekteket is megpályázhassanak alvállalkozóként különböző multiknál. Célkitűzés volt továbbá, hogy olyan technológiákkal dolgozhassanak, amelyekkel mások még nem nagyon.

Nem akartunk egy sokadik ugyanolyan céget csinálni, mint a többiek. Inkább olyan innovatív megoldásokat kerestünk, amelyekben nem volt konkurencia, például a big data. Így mire pár év múlva berobbant a hype, addigra nekünk már volt tapasztalatunk és referenciáink. Mikor húszan lettünk, rájöttünk, hogy ebből kéne olyan céget csinálni, amiben én magam is szeretek dolgozni.

A cég munkahelyi kultúrája tényleg nem szokványos, ahogy Földi megragadó közvetlensége, ironikus humora és lazasága sem. Ez megmutatkozott akkor is, amikor egyik munkatársa épp a konyha felé tartott, köszöntötték egymást, majd Tamás így kapcsolódott vissza a beszélgetésünkbe:

Az a srác ott az informatika Dennis Rodmanje, akiből csak egy lehet a Chicago Bullsban. Na őt máshol nem tűrnék meg. Én amúgy nem hiszek abban, hogy egy öltönyös, külsőségekre épülő céget kell csinálni. Nem érdekel, ki hogy néz ki, amíg teljesít. És ez nem volt mindig így az informatikai cégek körében. Régebben, egy generációval ezelőtt az informatikai vezetés sokkal hierarchikusabb szervezetben dolgozott. Mindenkinek az a fajta képe van, hogy az inges, kimért informatikusok egy kényelmes irodában ülnek a széken, és ott írogatnak. De 2020-ban egy informatikai cégnek szerintem nem így kell kinéznie. Úgy látom, hogy az én generációmban már egy sokkal lazább, mégis teljesítményorientáltabb felfogás van, ami nekem szimpatikusabb.

Fotó: Marjai János /24.hu

Amerikai óriások is dolgoznak velük

A Starschema növekedése lineáris volt, a cég idővel még nagyobbra hízott és válogatott szakemberekkel bővült. Földi mérföldkőként említi az első százmillió fölötti projektet, idővel pedig jöttek az olyan nagy ügyfelek, mint a Facebook vagy a Netflix. Az amerikai terjeszkedés támogatása érdekében a Starschema 2018 óta saját irodát üzemeltet Washingtonban is.

A főként amerikaiakból álló csapat elsődleges feladata a helyi marketing és értékesítési tevékenység ellátása, a fejlesztőmunka továbbra is Magyarországon zajlik. A washingtoni iroda által leszerződött megrendelések volumene tavaly nyár óta meredeken emelkedik, a legnagyobb fogások között a Sony Music nevét érdemes kiemelni. Mint megtudtuk, az ügyfeleik közt lévő streaming-óriás, a Netflix sem dolgoztat sok külsőssel, mivel korlátlan mennyiségű pénzük és rendkívül jó szakembereik vannak.

Ami a netflixes munkához segített minket, hogy van egy nagyon erős specializáció, amiben jók vagyunk: a meglévő folyamatokat gyorsabbá, a big data eljárásokat még hatékonyabbá tesszük, illetve erős még az adatvizualizációs képességünk. Egyes munkatársainknak pedig nagyon erős a személyes márkája. A közösségi média korában például a Twitternek köszönhetően könnyen tudsz kapcsolatokat teremteni más technológiai döntéshozókkal, így alulról is könnyebb bekerülni. Egyébként, ha valaki kis projektekben jól teljesít, akkor később nagyobbakat is rá bíznak.

De a Starschema dolgozik a Facebookkal is, amelynek eddig többféle megoldást szállítottak, például a reklámbevételek elemzéséhez a közösségi óriás globális sales marketing csapatának, illetve a közösségi óriás adatvizualizációs szervereit egy ideje már a budapesti cég algoritmusaival felügyelik.

Földi szerint a magyar kultúra az amerikaihoz sokkal közelebb áll, mint a nyugat-európai, konzervatív világhoz, így jól megértik egymást a szakemberek. Neki magánemberként ugyanakkor addig nem volt Facebook-profilja, míg egy megbízás miatt nem vált megkerülhetetlenné a regisztráció elkészítése.

Nagyon egyszerű deal, amit a Facebook csinál: kapsz egy szolgáltatást, a termék pedig nem a Facebook, hanem valójában te vagy. Ez elég szépen le is van írva a szabályzatukban. Ha elfogadod, beleegyezel abba is, hogy az adataidat eladják. Ezek után azért nehéz felháborodni bármin. Engem sokkal jobban zavar, hogy az USA-nak ott a Facebook, a Twitter, Oroszországnak a Vkontakt és Kínának is van saját közösségi oldala. Így a saját országaikban tudják tartani az adataikat. Európának nincs saját közösségi médiája. Így az európai ember adatai vagy Amerikába, vagy más helyekre mennek.

Fotó: Marjai János /24.hu

A politika nem fér bele

Az adatok jó és rossz célokra is felhasználhatók, és a Starschema nem vállal semmilyen politikával, politikai elemzéssel, manipulációval kapcsolatos projektet. Olyan sem jöhet szóba, ami a cég értékrendjével nem összeegyeztethető. Földi említi, hogy korábban például egy amerikai behajtócég kereste meg őket olyan kéréssel, hogy a mobilcella adatok alapján elemzések készüljenek az adósok viselkedéséről, amit nem találtak etikusnak, ezért elutasították. De ugyanígy kizárt, hogy politikai visszaélésekhez szolgáltassanak megoldásokat.

Sehol nem dolgozunk állami intézményeknek, ez döntés. Amíg a piacból meg tudunk élni és a versenyszférában dolgozni, addig nem kell külön üzletágat erre felépíteni. A versenyszféra egyébként is nyitottabb az innovációkra, ami nekünk sokkal jobban fekszik.

Földi úgy látja, hogy már a magyar vállalkozások is aktívan próbálják kiaknázni ezeket a technológiákat, sok az ötlet itthon is, de ők elsődlegesen nem a magyar piacra fókuszálnak. Itthon dolgoztak többek közt a MOL-nak is, amely az adatok segítségével például a kúthálózatot tudja optimalizálni. Ilyen módon előrejelzéseket tudnak készíteni az üzemanyag-fogyasztásra vonatkozóan, megtippelni, hogy adott napszakban, napon melyik típusú üzemanyagból mennyi lesz a fogyasztás, amivel sokat lehet spórolni.

Páran már foglalkoznak adatszolgáltatással is, hazánkban a Telekom az egyik olyan cég, amely rárepült a data service-re. A telefonok rádiójeleinek segítségével hatalmas adatbázist lehet építeni a lokációs adatokból, így láthatóvá válik, hogy egy adott területen hol halad el a legtöbb ember, a felhasználók melyik üzletből hová tartanak. Ezeket a Telekomtól meg is lehet venni anonimizáltan. Így hasznos következtetéseket vonhat le például egy étteremlánc arról, hova érdemes új egységet tervezni.

Adat és politika

A Stanford Egyetem egy adatokkal kapcsolatos 2017-es kutatásban arra tett kísérletet, hogy képek alapján megjósolja, mennyi lehet adott területen a republikánus vagy demokrata szavazó. Ehhez a Google által gyűjtött adatokat vették alapul, egészen pontosan 50 millió képet a cég Street View szolgáltatásából. Az egyes területeken található autómodelleket és típusokat vették figyelembe, ezek alapján következtettek iskolázottságra, vagyonra és politikai beállítottságra. Természetesen ehhez összetett gépi tanulásos algoritmusokat használtak fel, és rengeteg további mintát. Ez azt mutatja, hogy a vásárolt adatokból akár politikai kampány is felépíthető.

„Hogy ne legyél szar arc, azt nehezebb megtanulni”

Földiék is azt tapasztalják, hogy világszerte nagy az informatikushiány, az USA-ban könnyebben találnak szakembert, mint itthon. Összességében azért látni, hogy Magyarország egyre jobban felzárkózik Európához, még az ukránok erősek a régióban, ahonnan nagyon jó szakembereket lehet szerezni olcsóbban. Aki jó, azt általában megbecsülik és meg is fizetik az aktuális helyén, így a kezdő cégeknek különösen nehéz dolguk van. A bootcampekkel (karrierváltóknak szánt, rövid, de rendkívül intenzív képzések) egyébként jó tapasztalataik vannak, mondja a cégalapító.

Szerintem az IT-t mindenki szereti túlvizionálni. De azért ez nem rakétatudomány, nem a Teslánál fejlesztünk. A Codecool és a hasonló sulik egy-két év alatt el tudják juttatni az embert egy olyan szintre, hogy egész jó legyen. Nem kell diploma sem. Az számít igazán, hogy meglegyen a munkával kapcsolatos alázat. Ez nem feltétlen alakul ki az egyetemen, de például aki elmegy egy bootcampre, arról feltételezhető, hogy korábban dolgozott már, és pályát szeretne váltani. Utána meg úgyis az ügyfelektől lehet a legtöbbet tanulni. De az, hogy ne legyél szar arc, sokkal nehezebb, az nem tanulható.

Fotó: Marjai János /24.hu

Csillag Péter, a Starschema másik alapítója és ügyvezetője szerint a 2019-es üzleti eredmények egy stratégiaváltást vetítenek előre: 2020-ban folytatják a tervezett növekedési programjukat, amiben az eddigiekhez képest lesz némi hangsúlyeltolódás. Az egyik fő pillért változatlanul a tengerentúli tevékenység képezi, de az év második felétől az EU területén is intenzív terjeszkedésbe kezdenek.

Vannak kockázatok, amiket be kell vállalni a sikerhez, és persze kell szerencse is. A másik, hogy szerintem azok az emberek tudnak előrejutni és sikereket elérni, akik nem tudnak szart csinálni, mert az egyszerűen fájna nekik. Annyira középszerű a világ, ha csak kicsit jobban csinálod, előre fog vinni. Ez olyan embereknek is sikerülhet, mint mi.

– foglalta össze Földi.

Kiemelt kép: Marjai János /24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.