Az emlékezetes bejrúti robbanás miatt igen sok téves információ kering az ammónium-nitrátról. A Pécsi Tudományegyetem Kémiai Intézetének munkatársai ezért készítettek egy szűk ötperces videós összeállítást, amely laboratóriumi körülmények között mutatja be az anyag tényleges sajátosságait.
Összesen 2750 tonna ammónium-nitrátot tároltak a bejrúti kikötő egyik raktárában, ami augusztus 4-én berobbant, óriási katasztrófát okozva. A robbanás letarolta a kikötőt és környékét, és legalább 220 ember életét követelte. A szerencsétlenségben mintegy hatezren sérültek meg, és ugyanennyi épület dőlt romba a libanoni főváros önkormányzata szerint.
A Pécsi Tudományegyetem videója alapján azonban egyáltalán nem olyan egyszerű berobbantani az ammónium-nitrátot, mint ahogyan arra a hírekből az ember következtetne. Nyílt lángra az anyag például csak olvadásnak indul, nem robban. Éghető anyaggal keverve (a videóban szénpor) szintén csak szikrázik. Ugyanez a helyzet olyan anyagokkal, amelyekre heves reakciót ad ugyan az anyag, de robbanás ugyanúgy nem történik.
Mi okozhatta hát a bejrúti robbanást? Valószínűleg az ammónium-nitrát mellett tárolt tűzijáték lehetett a láncreakció kiváltó oka, de az sem segített, hogy a kikötő párájának hatására az anyag vizet vett fel a környezetéből, és rendkívül kemény tömbbé állt össze, amiben végül fojtás jöhetett létre, és a termikus bomlás hatására keletkező nagy mennyiségű gázok hirtelen, robbanásszerűen tágultak. A megfejtés valószínűleg emberi mulasztások és a nem megfelelő tárolás kombinációjában keresendő.
