Ori neve sokaknak ismerősen csenghet, hiszen nem a mostani az első alkalom, hogy találkozhatunk vele: a Will of the Wisps az öt évvel ezelőtti Ori and the Blind Forest folytatása. Az előzmény eredetileg Xbox One-ra és PC-re jelent meg, idővel viszont elérhetővé vált Nintendo Switch-en is. A folytatás egyelőre csak a Microsoft konzolján és a Windows 10 áruházában érhető el, és az első részhez hasonlóan egy igazi kis csoda, ami – teljesen véletlenül – pont időben érkezett, hogy lekössön minket ezekben a nehéz időkben.
Ori and the Will of the Wisps
Tesztalanyunk az elődjéhez hasonlóan a platformer és a metroidvania műfajt keveri. Az előbbi ugye azt jelenti, hogy oldalnézetből irányítjuk a karakterünket, aki mindenféle akrobatikus mutatványokkal küzdi le a rá váró akadályokat, és a játékmenetnek alapvető része a harc is. Az utóbbinak a játéktér felépítésében van szerepe: egy olyan hatalmas térképet kapunk, ahol nem minden pályarészletet érünk el elsőre, bizonyos helyek csak az idő előre haladtával, új képességek megszerzésével válnak elérhetővé, tehát többször vissza kell térnünk olyan területekre, ahol korábban már jártunk.
Főhősünk ismét Ori, a kis szellemlény, a sztori pedig nagyjából ott veszi fel a fonalat, ahol az előző részben abbahagytuk, ugyanakkor azoknak sem kell aggódniuk, akiknek kimaradt az előzmény, hiszen a Will of the Wisps története önmagában is megállja a helyét. A játék nyitánya egészen szívmelengető, ahogy Ori segít a Ku nevű kis bagolynak, hogy tudjon repülni, a dolgok azonban gyorsan rosszra fordulnak, mikor a barátok egy viharban elveszítik egymást. Ori egy barátságosnak még jóindulattal sem nevezhető erdőben tér magához, és rögvest felkerekedik, hogy rábukkanjon társára, ami nem fáklyásmenet, hiszen az alsó hangon is 15 órás kaland rengeteg kihívást tartogat, a főhős és a játékos számára egyaránt.
Ori élete ugyanis nemcsak játék és mese: már eleve a térkép felfedezése ügyességet, koncentrációt és jól időzített mozdulatokat igényel, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a ránk váró hatalmas világ tele van mindenféle agresszív lényekkel, akiket olykor kikerülhetünk ugyan, de sokszor muszáj birokra kelni velük a továbbhaladás érdekében. És ezek még csak az alap rosszfiúk, rendszeresen kénytelenek leszünk nálunk nagyobb és erősebb lényekkel szembe nézni: sokszor a harc lesz a megoldás, ahol a főellenfelek gyenge pontjait kell kifigyelni és kihasználni, de lesznek olyan esetek is, mikor csak menekülni kell – ami sokszor nem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek leírva tűnik.
Ami rendkívül pozitív változás az elődhöz képest, hogy a harc már nem olyan esetleges, mint korábban, Ori ugyanis jó pár trükköt megtanulhat a nagy kaland során, és ezek között lesznek eltérő fegyverek és támadások is. A játékban a gyűjthető fénygömbök jelentik a valutát, ami egyrészt képességek vásárlására és fejlesztésére költhető, sőt akár az egyes régiók térképeit is beszerezhetjük az utunkba akadó kereskedőktől. Aktív skilleket ugyanakkor az eltéveszthetetlen szellemfákból is szerezhetünk, míg az újabb és újabb passzív tulajdonságokra a szellemszilánkok begyűjtésével tehetünk szert.
A csavar ott van az egyébként elég sok lehetőséget kínáló fejlődési rendszerben, hogy egyszerre nem használhatunk mindent, nekünk kell összeválogatni egy szűkre szabott csomagot, ami egyben azt is jelenti, hogy a saját játékstílusunkhoz igazíthatjuk a szellemlényünk repertoárját.
A variálhatóságnak (ami bármikor elvégezhető) ráadásul azért is fontos a szerepe, mert egyes szakaszokon csak akkor tudjuk keresztül verekedni magunkat, ha a megfelelő képességeket kihasználva próbálkozunk. Amikor a különböző területeken megszerzünk egyet-egyet, akkor értelemszerűen szükségünk is lesz rájuk, de érdemes észben tartani: amennyiben elakadunk, akkor át kell zongorázni a rendelkezésre álló lehetőségeket, mert biztos, hogy köztük lesz a megoldás kulcsa.
A változatosság gyönyörködtet
A Will of the Wisps egyik nagy erénye, hogy a fejlesztők minden téren odafigyeltek a változatosságra: folyamatosan kapjuk az új elemeket, legyen szó akár a képességekről, az ellenfelekről vagy éppen az elénk gördülő akadályok típusairól. A kihívás az előre haladással párhuzamosan nő, és nem túlzás azt állítani, hogy egyes részek kifejezetten szívatósra sikerültek – néha nem árt pár órára pihentetni a játékot, hogy aztán kisimult idegekkel folytathassuk a kalandozást.
A motiváció ugyanis végig ott lesz az emberben: a történet felgöngyölítése mellett fontos tényező a felfedezés öröme, illetve a korábban elérhetetlen helyek megmászását követő elégedettség érzet is. Az ilyenkor begyűjtött extrák ráadásul nemcsak a karakterünk fejlesztésében segíthetnek: a megszerzett gorlek ércek például leadhatók a helyiek főnökénél, aki a nyersanyagból a központi helyszínként funkcionáló Gyógyforrás-tisztást építgeti és szépítgeti. Már ezt látva is büszkeség tölti el az embert, és megadja a szükséges pluszt, hogy a térkép minden egyes szeletét bebarangoljuk.
Óriási piros pont jár továbbá a helyszínekért, hiszen a kalandunk során mindenféle régiókat bejárunk, és a területek nemcsak külsőleg (mocsár, sivatag, havas/jeges terepek) térnek el egymástól, de rendre tartalmaznak olyan játékelemeket is, amikkel máshol nem találkozhatunk, így biztosítva, hogy a feladataink megoldása és a ránk leselkedő veszélyek leküzdése soha ne váljon monotonná.
amik egészen egyedi, keserédes hangulatot kölcsönöznek a játéknak. Amennyiben nemcsak az előrehaladásra koncentrálunk, de figyelünk a bejárandó terület lakóira is, úgy egy nagyon szépen kidolgozott világ képe rajzolódhat ki előttünk, ami lényegében már csak hab a tortán a magával ragadó látvány és a kihívásokkal teli játékmenet mellett.
Az Ori and the Will of the Wisps remek folytatás, ami megtartotta az előd legfontosabb elemeit, ugyanakkor mind a sztori, mind a játékmenet szempontjából ügyesen építkezett, és a hazai piacon az is nagyon fontos bónusz, hogy a játék ezúttal is kifejezetten igényes magyar feliratot kapott. A látványról tényleg csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, a felcsendülő muzsika is mesteri, Ori irányítása pedig a sokszor káromkodásokat előcsaló kihívások ellenére is úgy be tudja szippantani az embert, hogy észre sem vesszük a kalandozás közben elröppenő órákat.
Az Ori and the Will of the Wisps 2020. március 11-én jelent meg Xbox One konzolokra és Windows 10 operációs rendszert futtató számítógépekre, tesztünk az utóbbi verzió alapján készült.
