A Xiaomi évek óta népszerű képviselője a robotporszívó-piacnak, ami főleg annak köszönhető, hogy minőségi és jól működő készülékeket kínálnak viszonylag elfogadható áron. Nem olyan rég teszteltük a gyártó legalapabb modelljét, és ezzel párhuzamosan hazánkba is megérkeztek az utódok, a Mi Robot Vacuum-Mop és a Mi Robot Vacuum-Mop Pro – mindkét verzió különlegessége, hogy rendelkeznek feltörlő funkcióval. Mi az olcsóbb, 93 000 forintért kínált verziót vettük alaposabban szemügyre.
Xiaomi Mi Robot Vacuum-Mop
A cég új üdvöskéje a legutóbb tesztelt változathoz képest ad és elvesz: kisebb az akkumulátor (csak 2400 mAh), nincs lézeres feltérképezés (LIDAR), az okosfunkciók terén is szerényebb a készülék, cserébe viszont nagyobb a szívóerő (2500 Pa), nagyobb a portartály (600 ml) és megkapjuk a feltörlés lehetőségét, amire egy kicsit később részletesen is kitérünk.
Tesztalanyunk a porszívózás mellett az alábbi funkciókat kínálja:
- tárgyelkerülés és finom érintés,
- szívóerő kiválasztása négy fokozatban,
- távolról is vezérelhető,
- automatikus dokkolás,
- időzítés,
- Do Not Disturb lehetőség (beállítható, mikor ne induljon újra a robot),
- virtuális távirányító,
- valós idejű eszközinformáció,
- karbantartási információk, szűrőcsere riasztás,
- lépcsőérzékelés
- feltörlés
Ahogy a gyártó korábbi robotjainál, az üzembe helyezése itt sem igényel különösebb szakértelmet: a dokkolót csak be kell dugni egy konnektorba, hozzáilleszteni a gépet, továbbá szükségünk lesz az okostelefonos Mi Home alkalmazásra. Az applikáción belül az új termék hozzáadása gombra bökve a rendszer azonnal érzékeli, hogy van egy Xiaomi termék a közelében, és a képernyőn megjelenő utasításokat követve, a vezeték nélküli hálózatunkon keresztül villámgyorsan csatlakoztatható a robotporszívó a telefonunkhoz. A folyamat végén pedig máris indulhat az első próbakör.
A porszívó most is elindítható a fedelén található power gomb megnyomásával, a kis házikót megérintve pedig azonnal visszaindul a dokkolóhoz. A kezelés persze egyszerűbb az alkalmazásból, és itt hozzáférünk a többi lehetőséghez is: látjuk a térképet, hogy merre járt a robot, négy fokozatban (csendes, általános, erős, turbó) állítható a szívóteljesítmény, beidőzíthetjük, hogy mikor takarítson a gép.
Kapunk továbbá távirányítót, hogy kézzel is navigálható legyen a robot, illetve beállíthatjuk, hogy mikor ne kelljen életre a masina – az például nem szerencsés, ha az éjszaka közepén szeretné folytatni a takarítást. Ez akkor történhet meg, ha takarítás közben merül le a gép. 15%-nál a robotporszívó automatikusan visszatér a dokkolóhoz, és maximumra töltve onnan folytatja a munkát, ahol abbahagyta.
Ahogy említettük, itt nincs lézeres feltérképezés, ehelyett 15 érzékelő és egy felfelé néző kamera segíti a gépet a navigációban. Tapasztalataink alapján ez ugyanolyan jól működik, mintha LIDAR lenne az eszközben, mindössze két negatívumot tudunk említeni. Egyrészt sötétben a kamera nem képes segíteni a tájékozódást, így mindig kell fény a robotnak, másrészt a térkép sem olyan részletes, mint a korábbi Mi robotporszívó esetében. Azt sem látjuk például, hogy pontosan merre járt a porszívó a lakásban.
A gép két centi magasságig átmászik a küszöbökön, továbbá érzékeli, ha lépcsőhöz ér, így nem fog lezuhanni. Azt ugyanakkor nem ismeri fel, hogy szőnyegre tévedt, viszont még a közepesen hosszú szálú fajtákkal is simán megbirkózik. A padlón szintén kiváló munkát végez: a megnövelt szívóerőnek hála könnyedén szippantja fel a sárdarabokat, kenyérmorzsákat és a szétszóródott száraz állateledelt is.
Az ugyan előfordul, hogy az első menet során a pörgő oldalkefe szétlöki a koszdarabkákat, de egy második menet után már szinte tökéletes eredményt kapunk. Az egyetlen baj ezzel az, hogy az akkumulátor maximum szívóerőn egy 40 négyzetméteres lakás esetében felhasználja a rendelkezésre álló energia legalább 60 százalékát, így a második futam közben már biztos visszamegy a töltőre.
Persze, ahogy minden robotporszívónál, itt is ki kell emelni: a gép nem helyettesíti a normális, emberi porszívózást, a sarkokhoz nem fér hozzá rendesen, a géptestnél szűkebb helyekre, az ajtók mögé nem fér be, így inkább arra való, hogy hétközben szinten tartsa a lakást. A takarítás minősége pedig attól is függ, mennyi akadályt kell leküzdenie a gépnek. A szabadon futó kábelek itt is képesek megakasztani a folyamatot, és a kisebb játékokat, cipőket pedig nem szabad elöl hagyni, mikor munkába küldjük a robotporszívót. Én, amit lehetett, magas helyekre pakoltam indítás előtt, és porszívózás közben nem is kellett figyelnem arra, hogy mit csinál a gép, sőt a távollétemben is rendesen elvégezte a dolgát.
De a feltörlés funkciónak van értelme?
Sok helyen felmosásként hirdetik ezt a funkciót, ami abszolút tévedés, és ha teljesen őszinték akarunk lenni, akkor feltörlésnek is csak nagy jóindulattal nevezhető az, amire a Xiaomi gépe képes.
Mielőtt viszont rátérnénk a tapasztalatinkra, érdemes gyorsan átvenni, hogy miképp is működik ez a lehetőség. A gépnek van egy 200 ml-es, könnyen tölthető víztartálya, amit csak akkor szükséges a gép aljára pattintani, ha szeretnénk használni. Pozitívum, hogy egy pumpának köszönhetően az appban állítható, mennyi víz kerüljön a tartály alján lévő rongyra, tehát a mennyiség szabályozható.
Ha ezt megtesszük, akkor a porszívózás mellett a masina szépen végignedvesít minden felületet, amerre jár – és nagyjából ennyiről van szó. Feltörlésről azért nem beszélhetünk, mert a gép nem nyomja a rongyot a padlóhoz, a nedves felület éppen csak súrolja a talajt, és ennek okán a folyamat tisztítási képessége minimális. Az izzadt talpnyomokat, a zsíros kézlenyomatokat, az odaszáradt kávécseppet nem fogja felszedni – ha valaki erre számít, az bizony csalódni fog.
A frissen kiömlött kávét/teát/bármilyen folyadékot ugyan feltörli a gép, de az egyáltalán nem életszerű, hogy csak azért elindítsuk a robotporszívót, hiszen dokkolt állapotban nem szabad a teli víztartályt rajta hagyni, a törlő részt pedig külön be kell nedvesíteni – sokkal gyorsabban végzünk, ha egyszerűen egy kendővel vagy papírtörlővel feltakarítjuk a kiömlött folyadékokat.
A géppel elvégeztük a kakaótesztet is (lásd a videónkat): csak porszívózva a gép simán felszedi a szemcséket, de a víztartályt felhelyezve korántsem volt meggyőző az eredmény. A kakaópor jelentős része ugyan felszippant, de a nedves törlő nem feltétlenül segítette a takarítást, a matéria egy részét elkente a padlón, amit második körben sem takarított el, nekünk kellett extrán törölgetni utána.
Mindezektől függetlenül nem nevezhető teljesen értelmetlennek a funkció, hiszen a takarítás végére minden alkalommal kifejezetten retkes volt a törlő, tehát a gép felszed olyan koszt a padlóról, amire a porszívó még maximumon sem képes, és nem tagadjuk, hogy a változás egyaránt a látszódott laminált parkettán és a kő járólapon egy-egy takarítás után. Néha mondjuk nem pozitív értelemben, ugyanis túl sok víz használata esetén a padló foltos marad a felszáradó nedvesség nyomán.
És még egy fontos dolog: az alkalmazásban nincs lehetőség virtuális falak felállítására vagy helyiségek kijelölésére, így a porszívót alapból semmi nem gátolja meg abban, hogy felmenjen a szőnyegekre, miközben feltöröl – ez még a gyártó szerint sem jó ötlet. Gátat viszont csak akkor szabhatunk ennek, ha külön megvesszük azt a speciális szalagot, amit lehelyezve kikerüli a gép a körbekerített részeket.
Porszívónak tökéletes
A Xiaomi Mi Robot Vacuum-Mop robotporszívóként teljes mértékben megállja a helyét, ráadásul jelenleg ez a legolcsóbb Xiaomi modell, szóval rosszul semmiképp nem jár vele az ember. A feltörlés véleményes, ezt mindenki maga tudja eldönteni, hogy van-e értelme és egyáltalán szüksége van-e rá. Ha nem, és fontosak az olyan funkciók, mint a LIDAR és a nagyobb akkumulátor, akkor még mindig ott a sima Xiaomi Mi robotporszívó, ami szintén egy remek gép, és 95 ezer alatt van az ára.
