A mesterséges intelligenciát használják már arra, hogy kielemezze a betegek kórképét, statisztikát készítsen a diagnózisokról, segítségére legyen az emberi orvosnak a gyógyítás nagyjából minden területén. Gyógyszermolekulát azonban még nem tervezett gép, legalább is olyat nem, ami ténylegesen emberes klinikai tesztekig el is jutott: most egy brit-japán együttműködés érte el az áttörést.
A brit Exscientia startup és a japán Sumitomo Dainippon Pharma gyógyszercég közös projektje a gyógyszerfejlesztés szokásos ötéves periódusát lecsökkentette 12 hónapra. A mesterséges intelligencia által összeállított molekulával az obszesszív-kompulzív zavart (obsessive-compulsive disorder, OCD) szeretnék kezelni.
Az Exscientia vezérigazgatója, Andrew Hopkins professzor a BBC-nek elmondta, hogy ez egy kulcsfontosságú mérföldkő a gyógyszergyártásban. A DSP-1181 nevű molekulát az algoritmus úgy alkotta meg, hogy a már létező és potenciálisan hatásos összetevőkön ment végig, és különböző kritériumok alapján vizsgálta őket. Több milliárd döntést kell meghozni ahhoz, hogy a legideálisabb kombinációt megtalálja az ember, ez pedig a gépnek sokkal hamarabb sikerül, mint szakembereknek. Az algoritmus ugyan most az OCD kezelésére készített gyógyszert, de
Az első klinikai teszteket Japánban fogják elvégezni, ha a gyógyszer hatásosnak bizonyul, akkor először jönnek a globális kísérletek, majd hamarosan akár piacra is kerülhet.
Az Exscientia már most dolgozik más gyógyszereken is, többek között gyógyítanák a rákot és a szív- és érrendszeri betegségeket is. Reményeik szerint az év végére már egy újabb molekulát tesztelhetnek klinikai kutatásban. Hopkins szerint ugyan a mesterséges intelligencia által tervezett gyógyszerek piaca még csak most kezd beindulni, az évtized végére lehet, hogy már csak ilyeneket fogunk szedni a betegségeinkre.
