A tárcavezető a mintegy 350 vállalatot tömörítő Szilícium-völgy Vezető Csoport (Leadership Group) rendezvényén mondott beszédet, írja az MTI. Leszögezte, az amerikai kormányzat nem akarja, hogy a techóriások elhagyják a kínai piacot, hiszen ezzel a többi között az Egyesült Államokban is munkahelyeket teremtenek, de szeretné,
„Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy az amerikai technológia nem támogat egy mindenkit megfigyelő, valóban orwelli államot” – hangoztatta.
Mike Pompeo azt javasolta az érintett amerikai cégek döntéshozóinak, hogy üzletkötés előtt tegyenek fel önmaguknak néhány kérdést. Például azt, hogy kivel, milyen hátterű céggel is van dolguk, vagy hogy milyen előnyökkel és milyen kockázatokkal jár az üzleti kapcsolat az adott kínai céggel. Hozzáfűzte: az amerikai értékrendet „nem szabad feláldozni a jólét oltárán”.
A külügyminiszter beszédével kapcsolatban elemzők emlékeztettek arra, hogy az Egyesült Államok rendre Peking szemére hányja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, a személyi tulajdon ellopását, vagy azt, hogy a fejlett amerikai – és nyugat-európai – technológiát arra is felhasználja, hogy kiterjessze befolyását a világban, vagy hogy Kínán belül elnyomjon egyes népcsoportokat, például a muszlim vallású ujgur kisebbséget.
Az elrettentés az új stratégia
Mielőtt San Franciscóba látogatott, Mike Pompeo a Szilícium-völgyhöz közeli Stanford Egyetemen, a Hoover Intézetben tartott előadást. „Az elrettentés visszaállítása: az iráni példa” címmel tartott előadásában kifejtette, hogy Kászim Szulejmáni iráni tábornok likvidálása a célzott dróntámadással nem más volt, mint az új amerikai külpolitikai stratégia egyik momentuma. Mint mondta: ezen stratégia lényege az Egyesült Államok ellenségeinek elrettentése, és erre volt példa Szulejmáni megölése. Az elrettentési politika visszaállítása – mint fogalmazott – érvényes Kínára és Oroszországra is.
Pompeo röviden kitért az iráni és az iraki helyzetre is. Iránról szólva elmondta: a teheráni vezetők mindenre képesek annak érdekében, hogy gátat szabjanak a kormányellenes tüntetéseknek. „Az irániak meghökkentően nagy számban mennek ki az utcára, annak ellenére, hogy ezzel nagy személyes kockázatot vállalnak, és ezt tudják is” – mondta. Majd azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok mellettük áll.
Az amerikai-iraki viszonyról szólva a külügyminiszter leszögezte, hogy valamennyi iraki vezető négyszemközt azt közölte vele, hogy támogatja az amerikai katonai jelenlétet Irakban. „Az elmúlt tíz napban legalább 50 telefont kaptam iraki vezetőktől, szunnitáktól, kurdoktól, síitáktól egyaránt. A nyilvánosság előtt ugyan nem fogják kimondani, de nekem elmondták, örülnek, hogy Amerika még mindig ott van és irányítja a terrorizmus elleni küzdelmet” – hangoztatta a konzervatív Hoover Intézetben az amerikai külügyminiszter.
Az iraki parlament január elején, Szulejmáni megölése után arról fogadott el határozatot, hogy az amerikai erőknek távozniuk kell az országból.
(Kiemelt kép: AFP)
