Ha az elmúlt hónapokban valaki aktívan használta a közösségi médiát, szinte biztos találkozott olyan bejegyzéssel, amiben egy ismerőse igyekezett meggyőzni, hogy igényeljen magának számlát a Revolut alkalmazáson belül, hiszen így mindketten hozzájutnak pár ezer forinthoz.
Az „ingyen pénz” lehetősége számos új taggal bővítette a fintech startup felhasználói bázisát, és egyre többen élvezik, hogy a szolgáltatás kényelmes, simán lehet vele spórolni, főleg, ha külföldre utazunk vagy rokonaink élnek az országhatáron túl. Viszont érdemes beszélni a Revolut árnyoldaláról is, amivel már jó páran szembesültek, sőt akadnak olyanok, akik hónapok óta futnak a pénzük után.
De mi is az a Revolut?
Ha valaki mégis kimaradt volna a legutóbbi tagtoborzó hullámból, és egyáltalán nincs képben, annak érdemes tudni, hogy a Revolut egy pre-paid kártyákat kibocsátó cég. A szolgáltatás használatához nélkülözhetetlen okostelefonos applikációban igényelhetünk bankkártyát, és a Standard opciót választva (létezik havidíjas Prémium és Fém kártya is) többek között az alábbi előnyöket élvezhetjük:
- Ingyenes számlavezetés.
- Egyesült Királyságbeli nemzetközi IBAN bankszámlaszám, Euro IBAN számla és forint számla.
- Átutalás díja: 0 forint.
- Nemzetközi átutalás díja: 0 forint.
- Havonta 75 000 forintig ingyenes pénzfelvétel ATM-ből, akár külföldön is.
- 29 pénznemben, havonta 6000 euróig díjmentes pénzváltás bankközi középárfolyamon.
- 150 devizában fizethetünk a kártyával, mindig azon ország pénznemében, amelyikben épp tartózkodunk, az átváltás automatikus történik.
2019 májusa óta van forint alapú feltöltés is (tehát a hagyományos számlánkról az appban feltöltött pénz forintban kerül a számlára, nem más devizában), ami ingyenes, így a Revolutban nem sokkal a bankközi középárfolyam felett válthatunk devizát, ami 4-5 forintos árelőnyt biztosít minden pénzváltása után.
Ez főleg utazáskor jön jól, hiszen amíg a sima folyószámlánkhoz tartozó kártyával fizetve a bankok saját maguk által megszabott devizaárfolyamot alkalmaznak, addig a Revolut középárfolyamon számol. Magyarán, ha Londonban Revolut kártyával fizetünk egy tíz fontos tételt, az kevesebbe fog kerülni, mintha ugyanezt az összeget egy normál bank kártyájával fizetnénk ki. És ez minden külföldön végrehajtott vásárlásra igaz, tehát egy vaskosabb hotelszámla kifizetésekor akár több ezer forintot is spórolhatunk.
Árnyoldal
Mindez a Revolut nyújtotta előnyök kis része, de már ezt olvasva is jogosan merül fel, hogyan érheti meg ez a szolgáltatás mögött álló cégnek, miképp tud a hagyományos bankoknál ennyivel olcsóbb megoldást nyújtani? A válasz egyszerű: a Revolutnak nincsenek bankfiókjai, nincsenek regionális irodái, nem üzemeltet ATM-eket, az alkalmazottak száma is sokkal alacsonyabb, mint egy hagyományos pénzintézet esetén. Ez hatványozottan igaz az ügyfélszolgálatra, és itt kezdődik a menő fintech cég árnyoldala.
Amíg minden probléma nélkül működik, addig nem nagyon foglalkozunk ezzel, nekem például a regisztrációm kezdete óta soha nem kellett kapcsolatba lépnem az ügyfélszolgálattal. Így volt ezzel a lapunknak nyilatkozó Szilvi is, aki 2017-ben szerezte meg a Revolut kártyáját, és gond nélkül használta kisebb összegű vásárlásokkal – egészen idén nyárig. A Campus fesztiválon is ezzel fizetett, majd miután a rendezvény utolsó napján a névre szóló kártyájáról a top-up lehetőséggel feltöltött újabb 5000 forintot, a Revolut teljesen váratlanul zárolta a számláját.
Utóbbi történt Szilvivel is, akitől a zárolást követően azt kérték, hogy hivatalos dokumentumokkal igazolja a pénz forrását. Ebben még nincs semmi meglepő, hiszen minden pénzintézetnek kötelessége beazonosítani az ügyfelet, ami a pénzmosás elkerülése miatt szükséges (a hagyományos bankoknál is ez történik éppen) – a Revolutnál ezért a folyamatért ráadásul algoritmusok felelnek.
Az már sokkal inkább furcsa, ahogy a Revolut ügyfélszolgálata kezelte az ügyet. A zárolást követően Szilvi feltöltötte a kért dokumentumokat, majd hetekkel később – többszöri megkeresést követően, mikor a türelmét kérték – végül olyan választ kapott, hogy a számla felülvizsgálatát lezárták, és ennek eredményeként a jövőben többé nem tudja igénybe venni a szolgáltatást, a számláját végleg deaktiválták, az ott maradt összeget pedig visszautalják oda, ahonnan eredetileg érkezett.
A kérdésre, hogy miért nem vehető többé igénybe a szolgáltatás, már nem érkezett válasz, Szilvi képtelen elérni, hogy chatbot helyett újra élő személlyel beszéljen, ráadásul a Campus fesztivál idején feltöltött összeg megmaradt része azóta sem érkezett vissza a hagyományos számlájára.
Szilvit nem is a pár ezer forint sorsa zavarja, hanem az, hogy mindenféle érdemi magyarázat nélkül függesztették fel a számláját, és augusztus vége óta képtelen kommunikálni a céggel. Magyarországon ráadásul nem ő az egyetlen hasonló problémával: egy neve elhallgatását kérő felhasználó már másfél hónapja várja, hogy a kért dokumentumok feltöltése után a cég reagáljon valamit a számla zárolására, és akad olyan (Facebook csoportot is üzemeltető) revolutos, aki hónapok óta fut a deaktiválás óta elérhetetlen pénze után – több százezer forintról van szó, ami a cég ígérete ellenére nem érkezett vissza.
Megoldás nincs, így a megelőzésre kell koncentrálni
Hasonló esetekre világszerte akad példa, a nemzetközi sajtóban rendszeresen jelennek meg beszámolók ebben a témában, illetve különböző fórumokon és csoportokban is rendre felbukkannak olyan emberek, akik ugyanilyen szituációban találták magukat. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ezer regisztrált felhasználóból nagyjából egy embert érint a probléma, és a számlazárolások kapcsán számtalan olyan esetről tudni, mikor a megfelelő dokumentumok beküldését követően órákon belül feloldották a blokkolást, és az érintettek azóta is gondtalanul használják a szolgáltatást.
Az elégedett ügyfelek közül sokan érvelnek azzal, hogy felfüggesztett számlák a felhasználók hibáira vezethetők vissza, ami nem feltétlenül igaz, de még ebben az esetben sem elfogadható eljárás, hogy a cég érdemi magyarázat nélkül függeszt fel minden kommunikációt az érintettekkel.
Megoldás az ilyen helyzetekre egyelőre nincs, így a Revolut felhasználók annyit tehetnek, hogy mindent megtesznek a hasonló szituációk elkerülése érdekében. Mi az alábbi pontokra hívnánk fel a figyelmet:
- A bevezetőben említett, „ingyen pénzt” ígérő ajánlatokért ne regisztráljunk. Ha nincs szükségünk a szolgáltatásra, nem használnánk ki az előnyöket, akkor felesleges csatlakozni.
- Triviálisnak tűnhet, de a regisztráció előtt igenis olvassuk el a felhasználási feltételeket, vagy kérjünk meg egy, a témában jártas ismerőst, hogy magyarázza el a szolgáltatás előnyeit, illetve a legfontosabb szabályokat, amiket be kell tartani.
- Semmiképp ne kezdjünk el trükközni az adatokkal, mindenképpen olyan névvel, lakcímmel, stb. regisztráljunk, ami ellenőrzés esetén dokumentumokkal bizonyítható.
- Ha pénzt töltünk fel a kártyára, az lehetőleg mindig névre szóló bankkártyáról történjen.
- Érdemes figyelni arra, hogy kezdésnek felépüljön egy masszív számlatörténetet, az első pár hétben pár tízezres tételeknél ne legyen nagyobb pénzmozgás, mert gyakrabban zárolnak olyan számlákat, amiken az első pár napban százezres összegek forognak. Ha mégis szükség van erre, akkor az ügfélszolgálattal érdemes előre egyeztetni, és ők bekérik azokat az igazolásokat, ami után jó eséllyel nem zárol az algoritmus, mikor fizetni vagy utalni kellene.
- Utalásokat csak olyan helyekről fogadjunk, ahová egy esetleges felfüggesztést követően biztonságban visszaérhet a kapott összeg. Ha például online eladunk valamit, a vevőtől érkező pénzt ne a Revolut kártyára kérjük.
- Ha az ügyintézés során élő személlyel szeretnénk beszélni, akkor a chatablakba írjuk be a live agent szavakat, különben csak egy bot fog válaszolni.
- Biztos angol nyelvtudás nélkül ne kezdjünk ügyintézésbe, inkább kérjük valaki segítségét, főleg, ha olyan helyzetbe kerülünk, mikor a Revolut különböző dokumentumokat kér az azonosításhoz.