Az űrutazásnak rengeteg, ma még nem ismert következményei lehetnek, köztük az is, hogy a hosszú távú, alacsony dózisú sugárzás hat az emberi szervezetre. Egyelőre még nem vagyunk teljesen tisztában azzal, hogy pontosan hogyan is befolyásolja ez a sugárzás például az emberi agyat, de egy friss, állatokon végzett kísérlet adhat róla némi információt a tudósoknak – olvasható egy sajtóközleményben.
Az Irvine-i Kaliforniai Egyetem, a Stanford Egyetem, a Colorado Állami Egyetem és a Kelet-Virginiai Orvosi Egyetem kutató egérkísérleteken keresztül vizsgálták, hogyan hat az agyra a krónikus, hosszú távú, de alacsony ionizáló sugárzás – pontosan olyan, amilyet az asztronauták egy hosszabb űrmisszió során átélnének. Az eNeuro tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint komolyan befolyásolhatja az idegrendszer működését.
Korábbi kutatások csak azt vizsgálták, hogy milyen hatásai vannak a nagyobb dózisú, rövidebb ideig jelentkező sugárzásnak, ez azonban nem adja vissza helyesen az űrutazás során az űrhajósokat ért sugárzás mennyiségét és hosszát. Az egerek most hat hónapig kapták az alacsonyabb dózist, méghozzá folyamatosan, és a hippokampuszban és a prefrontalis kéregben károsodott a sejtek jelátviteli képessége, ami gyengébb memóriát és nehezebb tanulási képességeket jelenthet az állatok, és később az űrhajósok számára is. Az egereknél ráadásul
A kutatásból arra lehet következtetni, hogy egy mélyűri utazás során ötből egy űrhajós valószínűleg komolyabb szorongást fog átélni, egyharmaduknak pedig romlani fog a memóriája.
A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy az eredmények egy hatékony, komoly védelmi rendszer kifejlesztését sürgetik a hosszan tartó, alacsony dózisú sugárzás ellen is, mivel egy hosszabb űrmisszió során már kiütközhetnek az agyi károsodások az emberi szervezetben is.
