A digitális életünkről a legtöbb adatot tároló Google az adatszivárgási botrányoktól hangos elmúlt évek után még nagyobb figyelmet szentel az adatvédelemnek és privátszférának. Nem véletlen, hogy a privacy ekkora hívószó lett: ahogy a mindennapjainkba beszivárogtak az okostelefonok, a közösségi oldalak, és az olyan szolgáltatások, mint a Gmail, a Google Térkép és a Google kereső, rengeteg adatot generálunk, amiket felhasználva a cégek célzottabb hirdetéseket jeleníthetnek meg felületeiken, és egyben személyre szabottabbá tehetik szolgáltatásaikat.
Az Apple már évek óta a biztonságot hangsúlyozza versenyelőnyként a termékeinél, és a tépázott renoméjú Facebook vezetője, Mark Zuckerberg is arról beszélt pár hónapja, hogy a jövőt egy zártabb, privát platform építésében látják.
Ennek legkézenfekvőbb módja, ha a felhasználók átláthatják, hogy ténylegesen milyen információkat és adatokat tárolnak róluk, és eszközöket kapnak arra, hogy efelett rendelkezhessenek.
Persze ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy több oldalról is egyre nagyobb a nyomás a nagy techcégeken. Az unióban például a tavaly májusban életbe lépett új adatvédelmi rendelet (GDPR) részét képezi a begyűjtött adatokhoz történő hozzáférési jog, ami azt takarja, hogy amennyiben kérjük, akkor a cégeknek kötelező kiadniuk, hogy milyen személyes adataink vannak a birtokukban. Hogy a Facebookon és a Google-fiókban ezt miként tehetjük meg, arról korábban itt írtunk útmutatót.
A törvény megszegéséért akár 20 millió euró, vagy az adott vállalat éves globális árbevételének 4 százaléka is kiszabható büntetésként. A francia adatvédelmi hatóság egyébként januárban meg is büntette a keresőcéget, amiért az Android platformmal több ponton is megsértette a felhasználói adatok kezeléséről szóló szabályokat.
A Google-szolgáltatások olyanok, mint a fogkefénk
A Google múlt héten tartotta meg éves I/O nevű fejlesztői konferenciáját, ahol több olyan új fejlesztést is bemutattak, amivel a felhasználók nagyobb kontrollt kapnak afelett, mit kívánnak megosztani a céggel. De a keresőcég nem állt meg itt: május 14-én a müncheni székházukban megnyitottak egy új részleget, ahol a mérnökök kifejezetten a privátszférához és az adatvédelemhez kapcsolódó fejlesztéseken fognak dolgozni. A bajor városban található Google Safety Engineering Center (GSEC) megnyitóján a 24.hu is képviseltette magát, Magyarországról egyedüliként.
Ahogy Kent Walker, a Google globális kapcsolatokért felelős elnöke is kifejtette nyitóbeszédében, a szolgáltatásaik azért lettek sikeresek, mert kiállják az úgynevezett fogkefetesztet: már rutinszerűen épülnek be a mindennapjainkba, megkönnyítik az életünket. Elég csak abba belegondolni, hogy egy nap hányszor ütünk be valamit a Google keresőbe, nézünk videókat a YouTube-on, navigálódunk a Térképen, vagy olvassuk el az üzeneteinket a Gmailben.
Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója videoüzenetben üdvözölte a sajtó képviselőit, és elmondta, hogy az amerikai óriáscég azért Európa szívében nyitja meg a hubot, mert az európaiak különösen fontosnak tartják az online biztonságot, adott a mérnöki háttér, és a müncheni irodában eddig is sok fontos funkció született meg.
Tizenöt év a Google-fiókunkban
Stephan Micklitz, a GSEC mérnökigazgatója hangsúlyozta, hogy a GDPR számos irányelvével már az elmúlt két évtizedben is egyetértettek, és számos olyan fejlesztést tettek elérhetővé, amik célja, hogy a felhasználók
- láthassák, milyen adatokat gyűjt és tárolnak róluk,
- azokat törölhessék, ha úgy kívánják,
- illetve korlátozhassák, hogy milyen online aktivitásokat nem szeretnének megosztani.
2004-ben jelent meg az Account Central, pár évvel később pedig az Incognito Mode (Privát böngészés) is beépült a Chrome böngészőbe, amivel lehetővé vált, hogy a cég ne kösse fiókhoz a böngészési előzményeket és aktivitásokat. Elérhetővé tették az Ads Preferences Manager (Hirdetésbeállítások) fület, ahol információkat kapunk arról, mi alapján szabja személyre a rendszer a reklámokat.
A My activity (Saját tevékenységek) még több információval szolgál a helyelőzményekről, keresésekről, a tavaly bevezetett Activity Control (Tevékenységvezérlő) funkciókkal pedig megadható, hogy milyen beállításokkal szeretnénk adatokat menteni Google-fiókunkba.
A Google nyitólapján tavaly jelent meg a „Google Keresésben használt adatok megadása” gomb, amivel rögtön megnézhető, milyen adatokat gyűjtött rólunk a szolgáltatás. A kereső ugyanis más adatokat is generál azon túl, hogy milyen kulcsszavakat írtunk be: ott vannak például a használt eszköz helyadatai és a megnyitott linkek is. Ezen információkat nem csak megnézhetjük, de rögtön törölhetjük is, illetve további tájékoztatást olvashatunk arról, hogy azokat miként használják fel hirdetésekhez.
A keresőóriás a múlt héten jelentette be, hogy a jövőben arra is lehetőség lesz, hogy a 3 vagy 8 hónapnál régebbi internetes és alkalmazástevékenységeket, valamint a helyelőzményeket automatán törölje a rendszer. A felhasználóknak eddig is lehetőségük volt bizonyos típusú adatokat manuálisan törölni, de az újításnak köszönhetően már automatán megtörténik mindez.
Szintén a hónapban bejelentett hír, hogy a böngészőpiac 60 százalékát uraló Chrome-ban korlátozni lehet majd a sütiket. Az úgynevezett cookie-kkal a cégek követhetik a neten, hogy a felhasználó mely oldalakat olvasta, és milyen hirdetésekre kattintott, de azt is megkönnyítik, hogy egy oldalon bejelentkezve maradjunk. A kritikus hangok szerint ez az intézkedés inkább a Google konkurenseknek lesz fájdalmas, mivel az óriás nem függ a sütiktől, hiszen ennél sokkal értékesebb információkat tud: mire kerestek a felhasználók, milyen videókat néztek. A sajtóban ezért az elmúlt héten többen is bírálták a céget, hogy ez a lépés egy marketingfogás, és a gyakorlatban nem sok haszna van privátszféra szempontjából.
Ahogy a nyitóbeszéd utáni kérdezz-felelek szekcióban elhangzott, a jövőben a Google Chrome inkognitó módját még több termékbe beépítik.
Egy hub mind felett
Dedikált csapat dolgozik a jövőben a Google Fiók (Account) finomításán is. Ez a központi kezelőfelület, ahol a felhasználó gyakorlatilag mindent megtalál: innen kezelheti a Chrome, YouTube, Maps és más termékekhez fűződő beállításait. A felületet naponta 20 millió felhasználó látogatja, ráadásul könnyebb elérni, mióta megjelenik a Google-szolgáltatások jobb sarkában megjelenő profilképünkre kattintva.
Jan Hanneman, a Google müncheni termékmenedzsere a helyszínen bővebben is mesélt a kezelőfelület tervezési szempontjairól. Technikailag a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a design frameworkje mobilon és desktopon is jól mutasson, és egyértelmű legyen a felhasználónak, mit hol talál és mire való – ezen külön UX-es csapat dolgozik, akik rengeteg felhasználói tesztet végeznek. Figyelembe kell venni a kulturális különbségeket is: az európaiak, köztük a németek szkeptikusabbak, ha át kell adniuk az adataikat, ebből kifolyólag a hosszabb, bővebb magyarázatokat szeretik, míg az amerikaiak a rövid, lényegre törő tájékoztatást preferálják. Fontos továbbá az is, hogy idősek és fiatalok egyaránt eligazodjanak a felületen.
Ez valójában nekünk is jó
A nyitóbeszéd utáni kérdezz-felelek szekció során elhangzott az a kérdés is, ami korábban már a Google több kritikusa is feltett: miért nem teszik alapértelmezett beállítássá a minimális adatgyűjtést ahelyett, hogy a felhasználónak kellene kibogarásznia a beállításokat, ha ennyire nehéz munka rávenni őket arra, hogy megtalálják és megértsék a vonatkozó opciókat?
Werner Unterhofer, technikai program menedzsere szerint a Google végső célja az, hogy a felhasználó elégedett legyen azzal kapcsolatban, milyen kiterjedtségben gyűjtenek róla össze információkat, és ebbe bele is szólhasson. Az adatok érzékenysége viszont helyzetfüggő, eltérhet annak függvényében, hogy milyen környezetben dolgozunk: munkahelyi gépen például, vagy személyes eszközön. Ezek a helyzetek más-más beállításokat igényelhetnek, ami felett szabad kezet adnak.
Gondoljunk bele, mennyire kényelmes és hasznos, mikor a mobil értesít a naptárba jegyzett foglalásnak köszönhetően, hogy el kell indulni a reptérre, vagy hogy a YouTube olyan videókat ajánl, amik jó eséllyel az érdeklődési körünkbe vágnak. De így finomodik a Google Asszisztens is, és a gépi tanulásos algoritmusokkal működő szolgáltatások.
Amitől minket kell megvédeni
Kristie Canegallo, a Google biztonsági elnöke arra is kitért, milyen kihívásokkal kell megküzdeniük, ha az adatok védelméről és az ártó tartalmak kiszűréséről van szó. A felhasználók egyrészt maguk is tehetnek a védelmükért, de szolgáltatói oldalról a Google a legtöbb veszély ellen hatékonyan tud fellépni az automatizált módszerekkel és gépi tanulásos algoritmusokkal. A spamekkel, adathalász támadásokkal és kártékony kódokkal szemben gyorsan tudnak reagálni, de a tartalommoderálásban is egyre nagyobb segítség a mesterséges intelligencia.
Canegallo elmondása szerint tavaly
- 6 milliárd sértő reklámot sikerült kiszűrni, és 3 millió fiók eltérítését akadályozták meg.
- 2018 októbere és decembere közt a YouTube-ról 8,8 millió videót távolítottak el, ebből 6 milliót gépi tanulással azonosítottak.
- A Drive és a Fotók szolgáltatásokból tavaly több mint 160 ezer szélsőségesen erőszakos tartalmat távolított el a rendszer.
Az utóbbi időszakban azonban felmerültek eddig ismeretlen, összetettebb problémák, amik már a jövő nagy kihívásait jelentik. Ilyen a dezinformáció, aminek legújabb és legfejlettebb formája a deepfake, azaz a mesterséges intelligencia által generált, de nagyon élethűnek tűnő tartalmak, videók, a választásokba való beavatkozás manipulatív hirdetésekkel és kamufiókokkal, valamint a kriptobányászat.
A szélsőséges tartalmak eltávolítása kapcsán a cég több szervvel is szorosan együtt dolgozik, így az Európai Bizottsággal is. Az eseményen bejelentették továbbá, hogy összesen 10 millió euróval támogatják azon európai szervezetek munkáját, akik privátszféra kérdéseivel foglalkoznak.
