Száz éve, hogy a Walter Gropius nevű építész által lefektetett elvekből Weimarban megszületett a képzőművészet és építészet egyik legbefolyásosabb iskolája, a Bauhaus, ezen jeles évforduló előtt tiszteleg a Google mai ünnepi emblémája (Google Doodle).
Az animált doodle az 1919-ben alapított művészeti intézmény által képviselt minimalista-modern esztétikát tükrözi, és pár olyan tárgyat is ábrázol, ami jellemzi az iskolát, például lámpákat, kávécsészéket, különféle művészeti alkotásokat, lévén az egyik fő irányelv az volt, hogy a „forma kövesse a funkciót”. Ezt rengeteg műhelyben gyakorolták az intézmény művészei, a nyomdászattal kezdve az üvegfestésen át a fotográfiáig és építészetig.
A Bauhaus-eszme Gropius szerint felelet arra a kérdésre, hogy milyen képzettségre van szüksége egy művésznek ahhoz, hogy el tudja foglalni helyét a gépipari társadalomban, de ennél többről van szó: egyben szellemi program, alkotói módszer és magatartás is. A Bauhaus-iskola egyszerre kívánta áthidalni az ipar, a művészet és a technika közötti szakadékot, szociális-társadalmi problémaérzékenység is jellemezte működésének későbbi szakaszában. A Weimarból indult iskola évekkel később Dessauban folytatódott, végül az Egyesült Államokban kötött ki, mert a náci rezsim 1933-ban bezáratta. Eszmerendszere ennek ellenére továbbra is fenn maradt, évtizedeken át meghatározó mozgalommá válva a művészet szinte minden területén.
A Bauhaus legismertebb műveit – így például Marcel Breuer csővázas székeit, vagy épp Moholy-Nagy László legismertebb műveit – jó eséllyel minden kultúraimádó ismeri, sőt, még az is megesik, hogy néhányan épp a magyar Bauhaus-tagok – vagy az azok műveiből inspirálódott tervezők – által tervezett lakóházakban élnek. Kiemelendő képviselői még a festő Paul Klee, az orosz Vaszilij Kandinszkij és Josef Albers üvegfestő, Moholy-Nagy László fotóművész, Breuer Marcell építész, vagy a szobrász Gerhard Marcks.
