Az arcfelismerő szoftvereket nemcsak az adatbiztonsági szempontból határmezsgyén mozgó rendőrségi projektekre lehet felhasználni, hanem sokkal egyszerűbb, de nagyszerűbb eredményeket is el lehet velük érni: a ChimpFace nevű rendszer például nem embereken, hanem csimpánzokon használja a módszert, és azt próbálja kinyomozni, hogy
A dolog nagyjából úgy működik, ahogy a Facebook arcfelismerő algoritmusa: ha egyszer belekerül egy csimpánz arca, azt többé-kevésbé képes később felismerni, bár akadhatnak gondok. A rendszert azért kell még pontosítani, mert nagyon nehezen tesz különbséget az emberi és a csimpánzarcok között, míg más állatpofával nem ez a helyzet – írja a BBC.
Az ötlet Alexandra Russo természetvédő fejéből pattant ki, aki a Facebookot és Twittert böngészte eladásra szánt csimpánzok után. Eszébe jutott, hogy lehetne ezt egyszerűbben is csinálni, és elindította az együttműködést a Conservation X Labs nonprofit szervezettel. Így született meg a ChimpFace, amely jelenleg még mindig feltöltési fázisban van, de már egészen jól működik.
A projekthez két szervezet, a brazil Great Ape project és a guineai Project Primate International is szolgáltat fotókat mind a rezervátumokban, mind szabadon élő állatokról, amelyeket feltöltenek az adatbázisba. A legjobb működés érdekében az a legideálisabb, ha a csimpánzokról különböző arckifejezésekkel, más-más fényviszonyokból és távolságokból készülnek a képek, így
A természetvédők azt várják, hogy az algoritmus segítségével könnyebben megy majd a közösségi médián árult vagy mutogatott csimpánzok azonosítása. Ha egyezést dob ki a rendszer, a ChimpFace kezelői felkeresik a képeket feltöltő személyeket, és vagy lebuktatják őket, vagy visszavezetik az állatkereskedelmet a csempészekig. A módszer azért működhet, mert meglepően sokan árulják a lopott csimpánzokat Facebookon, Twitteren és Instagramon – ők lesznek azok, akik ezzel a programmal nagyon rosszul járhatnak.
