A Telenor Magyarország közleménye szerint ismét felmerült az a probléma, hogy csalók a cég nevével visszaélve hamis fizetési felszólítást terjesztenek e-mailben, és így pénzt vagy személyes adatokat próbálnak kicsalni az emberektől.
A Telenor Magyarország a lakosság számára edukációs kampányt indított, az átverős levelek miatt pedig feljelentést tett a hatóságoknál.
Magyarországon is egyre több olyan eset kap nyilvánosságot, amelyben az erre szakosodott csalók ismert cégek, szolgáltatók arculati elemeit felhasználva, hamis e-mailek és honlapok segítségével kísérelnek meg személyes adatokhoz vagy pénzhez jutni. Ilyen esetekben nem a szolgáltatóktól ellopott adatbázisról van szó, hanem a csalók vagy véletlenszerűen generálják az e-mail-címeket, vagy a feketepiacon, illegális forrásból jutnak adatbázisokhoz. Ezekre a címekre tömegesen küldik a valódira megtévesztésig hasonlító, de hamis, adathalász oldalra vezető leveleket.
Mivel technológiai megoldás nem igazán létezik az ilyen célú hamis honlapok blokkolására, érdemes keresni az árulkodó jeleket, amelyek alapján kideríthető, hogy valóban az igazi szolgáltató küldte-e a levelet, vagy csalásról van szó.
A szolgáltató összeszedte, hogy mely elemeket érdemes figyelnünk a kamu telenoros üzenetek felismeréséhez:
Feladó, címzett
Ha bármely szolgáltatótól e-mailben érkezik fizetési felszólítás, adatbekérő, érdemes ellenőrizni a levél feladóját, az ismeretlen feladó értelemszerűen mindig gyanús.Ugyanakkor elmondható, hogy az e-mail feladója könnyen hamisítható: a valódinak tűnő feladó még nem garancia a levél hitelességére. De vessünk egy pillantást a címzettre is: ha nem a mi e-mail-címünk szerepel a címzett mezőben, az azt jelentheti, tömeges kiküldésről van szó, ami szintén gyanúra ad okot.
Weboldalra vezető link
Milyen weboldalra mutat a levélben szereplő link/gomb? Ha egy link a szolgáltató oldalára jutást ígéri, érdemes ellenőrizni, hogy valóban az nyílik-e meg, és megnézni az URL-címet a böngésző címsorában. Ha a weboldal látszólag hasonlít is a szolgáltató honlapjára, de a cím eltér a valóditól, átverésről van szó. A csalók legfrissebb módszere, hogy a hamis URL címekbe beépítik a vállalat nevét, akinek a nevében a hamis felszólítást küldték, így még nehezebb felismerni a csaló weboldalt.
Azonosítószám
A valódi számlaértesítőben és a fizetési felszólításokban szerepel valamilyen, ügyfelenként egyedi számlázási azonosító szám. Ezt a számot nem mindenki ismeri fejből, de érdemes venni a fáradságot az ellenőrzésére – a csalók ugyanis ezt az azonosítót nagy valószínűséggel nem ismerik, így nem a helyes szám szerepel a felszólításban, azaz átverésről van szó.
Bankkártya-adatok bekérése
E-mailben kérnek be személyes vagy bankkártya-adatokat: ilyet egy vállalat sem kér, garantáltan csalásról van szó. A szolgáltatók mobilalkalmazásában vagy hivatalos weboldalán (a Telenor esetében a MyTelenor oldalon és az azonos nevű alkalmazásban) az ügyfelek biztonságosan ellenőrizhetik egyenlegüket, rendelhetnek szolgáltatást és fizethetik be számlájukat.
További gyanús jelek
A váratlan, nagy értékű nyeremény mindig gyanús, egyetlen cég sem sorsol ki senkit úgy, hogy a nyertes ne tudna arról, hogy egyáltalán részt vett volna nyereményjátékban. A csalók a nyeremény kiküldéséhez kezelési, szállítási költséget, vagy akár telefonos egyenlegfeltöltést kérnek.
A telefonszámla is rengeteg érzékeny, személyes adatot tartalmaz, amivel a csalók képesek visszaélni, például részletfizetéssel nagy értékű telefont rendelnek, a fizetést pedig az áldozatra bízzák. Ne küldjük el telefonszámlánkat idegeneknek, és jó tudni, hogy a Telenor sem kér ilyet az ügyfeleitől.
Ha bajba került unoka, családtag nevében kérnek segítséget, érdemes közös ismerőstől, rokontól érdeklődni az állítólagosan bajba került ismerősről, szükség esetén akár a rendőrséget is bevonva!
A Telenor weboldalán és a Connected Life blogon további hasznos tanácsok ismerhetők meg a telefonos csalásokról is, valamint arra az esetre is, ha már megtörtént a baj: kihez érdemes fordulni, mi a leghasznosabb teendő ilyen esetben.
