A Kínai Nemzeti Űrügynökség olyat tett, amit még eddig senki: sikeresen landolt a Hold sokszor sötétnek nevezett túloldalán, és működő rovert indított a felszínről. A szerkezet korábban is küldött már képeket a felszínről, most viszont a Csange-4 lander felé fordult, és róla készített fotókat, a lander pedig a rovert fotózta.
A robotok landolási helyszínét, a Von Kármán-krátert a magyar származású fizikusról és matematikusról, Kármán Tódorról nevezték el. A szakértők választása azért esett a mélyedésre, mert ez a Naprendszer legősibb becsapódási krátere, és egyben a legrégebbi és legmélyebb medence a Holdon.
A Hold egy kötött tengelyforgású égitest, azaz mindig ugyanazt a felét mutatja anyabolygója, vagyis a Föld felé. A túlsó oldalon az égitest blokkolja a kommunikációt, a Csange-4 ezért egy közvetítő műholdat használ az adatok továbbításához.
A robot egy kísérleti kertet is szállít, melyben különböző növények és selyemhernyók élnek. A kert segítségével a kutatók azt szeretnék felmérni, hogy miként lehet növényeket termeszteni, illetve állatokat tenyészteni az űrben. Ennek megismerése kiemelten fontos, ha a jövőben szeretnénk bázisokat létrehozni a Holdon és a Marson.
