Az Óriás Magellán-távcső az egyike lesz az új generációs óriási földi távcsöveknek, amelyek a bolygó felszínéről mégis jobb képminőséget nyújtanak majd, mint például a Hubble űrtávcső. A Magellán a tervek szerint tízszer jobb képeket fog majd készíteni, mint az űrben keringő társa, és 2024-ben állhat munkába.
Fontos a jó alap, 1600 tonnát kell elbírnia
A távcső a chilei Las Campanas Obszervatórium területén készül el, az építtető GMTO vállalat a napokban kezdte meg a talaj feltárását és előkészítését, ami előreláthatólag öt hónapig fog tartani.
Az Óriás Magellán-távcső (Giant Magellan Telescope, GMT) előreláthatólag 1600 tonnát nyom majd, mire elkészül. A legnehezebb munka egyelőre az lesz, hogy a hegy tetején, a kemény kőzetbe 7 méteres lyukat vájjanak, amely megtartja majd a teleszkóp betontalapzatát. A kivitelezők szerint a távcső építéséig nagyjából 5000 köbméter földet fognak eltávolítani a helyszínről.
Lepipál minden más távcsövet
A GMT hét darab 8,4 méteres tükörrel dolgozik majd, a teleszkóp maga acélból készül, és a köré épített, forgásra képes burkolat nagyjából 22 emelet, azaz körülbelül 65 méter magas lesz. Ezzel
amelynek 36 darab szegmensből álló, 10,4 méter átmérőjű főtükre van – a Magellán-távcső főtükre pedig 24,5 méteres átmérővel büszkélkedhet majd.
A teleszkóp segíthet megválaszolni a modern asztronómia legfontosabb kérdéseit, többek között azt is, hogy egyedül vagyunk-e az univerzumban. Fő feladata az lesz, hogy bolygókat figyeljen meg messzi csillagok körül, és hogy visszanézzen a múltba, egészen a galaxisok kialakulásáig – minél távolabbi csillagrendszer fényét érzékeljük ugyanis, az annál messzebbről érkezik, több ideje utazik, így annál távolabb is látunk vissza az időben. Az infravörös tartományban tízszer jobb képet fog készíteni, mint a Hubble űrtávcső, ez pedig a tükrök minőségének és annak köszönhető, hogy képes hatékonyan korrigálni az atmoszferikus turbulenciát, így a pislákoló csillagokról is stabil képeket tud készíteni.
Kiemelt kép: Giant Magellan Telescope – GMTO Corporation
