Orosz kutatók egy csoportja azt akarta felmérni, hogy miként reagál a gízai nagy piramis a ráirányított rádióhullámokra – írja az Independent. A szakértők célja az, hogy nanoméretben rekonstruálják az építmény formáját.
A Kheopsz-piramisként is ismert síremlék már az ókorban is ámulatba ejtette az embereket, a 20. század eleje óta pedig egyre több hajmeresztő elmélet született az építményről. A közelmúltban például egy hatalmas rejtett kamra felfedezését jelentették be, igaz, egyáltalán nem biztos, hogy a titkos terem valóban létezik.
Az új vizsgálatban a szakértők matematikai modellekkel próbálták meghatározni, hogy miként lép interakcióba a fény olyan nanorészecskékkel, melyek formájukban a piramisra emlékeztetnek.
Andrej Evljukiny, az ITMO Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint az ősi síremlék sokakat foglalkoztat, így őket, tudósokat is. A csapat először megállapította, hogy milyen frekvenciák hatására érheti el az építmény azt az állapotot, melyben az elektromágneses energia a szerkezeten belülre koncentrálódik.
Mivel a kutatók nem ismerték tökéletesen a piramis tulajdonságait, bizonyos esetekben feltételezésekre kellett hagyatkozniuk. A csapat például abból indult ki, hogy nincsenek titkos járatok az építményben.
A csapatot akkor kezdte el foglalkoztatni a Kheopsz-piramis formája, amikor a fény és egyes nanorészecskék kölcsönhatásait tanulmányozták. Utóbbiak méretének, alakjának és visszaverődési indexének módosításával befolyásolni lehet a fény terjedését.
A vizsgálat során felfedezték, hogy a gízai nagy piramis nanoméretű másával hasonló módon koncentrálhatják a fényt, ahogy a valódi építmény fókuszálja a rádióhullámokat.
Polina Kapitanova, az ITMO Egyetem fizikusa szerint a megfelelő alapanyag kiválasztásával így olyan nanorészecskéket hozhatnak létre, melyek alkalmasak lehetnek új típusú szenzorok és napelemek kifejlesztésére.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
