Tech
Beautiful landscape view on seascape to night. Attractive red full moon or blood moon on dark blue sky with cloudy. Serenity nature background, outdoors at nighttime. The moon taken with my own camera.

Kinek halált, kinek új esélyt hozott a holdfogyatkozás

Dömös Zsuzsanna
Dömös Zsuzsanna

újságíró. 2018. 07. 28. 05:40

Az idők során több olyan történelmi pillanat is volt, amiben fontos szerepet játszott a holdfogyatkozás. Az athéni harcosok a sötétség miatt vesztek oda, míg Kolumbusz Kristóf emberei így lakhattak jól.
Korábban a témában:

A Hold a kezdetek óta megbízható barátja az emberiségnek: segít mérni az idő múlását és megvilágítja az éjszakai eget, nem csoda, hogy annak idején az emberek teljesen megrémültek, amikor

alkalmanként „vérbe borult” és vörösen kezdett izzani.

Pénteken az évszázad leghosszabb, 103 perces teljes holdfogyatkozását csodálhattuk meg – már ha nem zavartak be a sűrű fellegek. A holdfogyatkozás viszonylag gyakori jelenség, ám a legtöbb csak részleges. Azok az esetek, amikor a Hold teljes egészében a Föld árnyékába kerül, sokkal ritkábbak.

Forrás: NASA Ames Research Center/Brian Day

A Hold ilyenkor vöröses árnyalatba borul, mert a Nap rávetülő fényét megszűri a földi atomszféra, és elnyeli a kékes fény nagy részét.

JÖN A VILÁGVÉGE?

Régen sokáig azt hitték, hogy a holdfogyatkozás rossz ómen, köszönhetően a vérhold próféciának, ami a Bibliában az utolsó napok, az apokalipszis eljövetelét vetítette előre. Jóel próféta ugyanis azt jövendölte:

A nap elsötétedik, a hold vérré változik, mielőtt eljön az Úr nagy és rettenetes napja”.

A vérholdakkal kapcsolatos világvége-elmélet két amerikai, keresztény lelkész, John Hagee és Mark Blitz nevéhez fűződik. Szerintük ez egy 2014 áprilisában kezdődő ciklus, amiben négy egymást követő teljes holdfogyatkozás figyelhető meg, egyértelműen jelezve az idők végét, amiről a Bibliában két helyen is olvashatunk (Apostolok cselekedetei 2:20, illetve Jelenések könyve 6:12). Bár ez a ciklus 2015 szeptember 28-án véget ért, sokan még ma is világvégét várnak minden holdfogyatkozáskor.

Total lunar eclipse coming up on 4 April and 28 September 2015
Forrás: ThinkStock

George Chambert 1899-ben megjelent „The Story of Eclipses” című könyvéből kiderül, hogy a holdfogyatkozásokhoz kapcsolódóan több érdekes mendemonda és történet született, a két legérdekesebb pedig valós történelmi eseményekhez fűződik.

A HADSEREG VESZTÉT JELEZTE

Krisztus előtt 413-ban augusztus 27-én a holdfogyatkozás idején ment vesztébe a Nikiasz athéni stratéga által vezetett hadsereg, ami blokád alatt tartotta Szürakuszai városát, arra várva, hogy megadják magukat. Ugyan az athéniak fölényben voltak, a szürakuszai flotta időközben megerősödött, és felhúzták az ellenfalakat. 413 nyarára kritikus helyzet alakult ki, mert az athéni hadsereget láz, betegség, vérhas és malária kezdte tizedelni, ezért éjszakai támadást tervezett a vezérük.

Az augusztus 27-i akció során viszont a holdvilág akadályozta a sziklás terepen való előrehaladást: az athéniak a saját árnyékuk miatt nem látták az aljnövényzetet és a sziklákat, mert mögéjük került a Hold. Csetlettek, botlottak, míg végül menekülniük kellett – majdnem az egész sereg odaveszett.

Furcsa és természetfölötti fenomenonként tekintettek rá, egy jelként, amit az istenek nagy sorscsapás elé küldtek” – íra Chamber könyve a katonák és a hold harcáról.

KOLUMBUSZ IS KIHASZNÁLTA

1504-ben a nagy felfedező, Kolumbusz Kristóf negyedik transzatlanti útján vett részt, mikor hajóin járvány kezdett pusztítani, ezért a Karibi-szigeteken szálltak meg az arawak indián törzs lakhelyén – akkor még Xaymacaként említették, ma pedig már Jamaikaként ismerjük. Kolumbuszék élelem híján voltak, ezért néhány tengerész mészárolni és fosztogatni kezdett, így érthető módon az őslakosok és az idegenek kapcsolata egyre zaklatottabbá vált.

old world map for columbus day
Forrás: ThinkStock

A felfedező ezért cselhez folyamodott: az arawak főnöknek azt mondta a holdfogyatkozás előtt három nappal egy találkozón, hogy az istene mérges, amiért a helyiek így bánnak velük és nem etetik őket,

haragjának jeleként pedig 3 nap múlva eltünteti a Holdat az égről.

Kolumbusz az információt Johannes Müller matematikus és csillagász almanachjából tudta, amit a tengerészek gyakran használtak.

Három nappal később valóban vérvörössé vált a hold, az arawakok pedig megijedtek a felfedezők vélt befolyásától, így továbbra is etették a spanyolokat. Ha Kolumbusz nem trükközi ki az őslakosokat, akkor ma talán a világ is másképp nézne ki: a spanyol hajósok így elég élelmet kaptak addig, amíg júliusban nem érkezett meg hozzájuk a hispán ellátmány.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.