Tech
Fotó: Bielik István / 24.hu

Órákon át műtötte egy robot az agyát, míg ébren volt

Dömös Zsuzsanna
Dömös Zsuzsanna

újságíró. 2018. 05. 29. 16:11

Először végeztek Magyarországon agyműtétet egy ROSA nevű, csúcskategóriás idegsebészeti robot segítségével, ami az egész kelet-közép-európai régióban egyedülálló beavatkozás volt. A Parkinson-kóros, 65 éves páciens tünetei már az operáció után megszűntek, a hétköznapjait megnehezítő kézremegés teljesen elmúlt. A műtét idejének háromnegyedét éber állapotban kellett töltenie, de azt mondta: egyáltalán nem fájt, csak kicsit kellemetlen volt több órán át satuban lenni.

Az automatizáció és a robotikai megoldások elterjedése kapcsán a leggyakrabban az a kérdés foglalkoztatja az közvéleményt, hogy a gépek leválthatják-e az embereket, elveszik-e munkánkat. Kevesebb szó esik azokról a területekről, ahol a robotok nem vetélytársak, hanem egyszerűen csak társak. Ilyen például az egészségügy, ezen belül is főleg a sebészet, ahol hatalmas eredményekhez segíthetik hozzá a betegeket a robotikus szerkezetek, amiknek köszönhetően töredékére csökkenthető egy kényes beavatkozás ideje.

KICSODA ROSA?

Hazánkban április 20-án mérföldkövet sikerült elérni, először operáltak meg a Rosa nevű sebészeti robottal egy 65 éves Parkinson-kórban szenvedő férfit, akit sikerült tünetmentesíteni. A francia-német medtech nevű cég Rosája ritka példány, mindössze 28 található belőle a világon. Ezek után nem csoda, hogy az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKLII) sajtótájékoztatóján mi is megsimogattuk.

Fotó: Bielik István / 24.hu
Fotó: Bielik István / 24.hu

A 400 kilogrammos robot egy programozható, automatizált célzókészülék, amely kapcsolatot teremt a műtéti terv 3D-s agymodellje és a műtőben fekvő beteg valódi agya között. Egy epilepsziaműtétnél (ami 15-20 elektróda beépítésével jár) 10-12 óra helyett három órára csökkentheti a beavatkozás időtartamát a klasszikus módszerekkel szemben. Parkinson esetén az eszközt jellemző 0,6 milliméteres célzási pontosság jelent nagy előnyt, mivel az agy mélyén elhelyezkedő célpont mérete egy 3×6 milliméteres mag hátsó harmada, ami rendkívül apró.

A Parkinson-kór kezelésének egyik legnépszerűbb módja az úgynevezett mélyagyi stimuláció, melynek folyamán a páciens fejébe elektródákat ültetnek. Ezek tulajdonképpen agyi peacemakerek, amelyek folyamatosan ingerlik az agy bizonyos mélyen elhelyezkedő területeit, és ez által helyreállítják, vagy javítják a mozgászavarban résztvevő hálózatok hibás működését. Ettől múlik el egy Parkinson-kóros kézremegése például.

A beavatkozáshoz először neurológiai vizsgálatokkal és agyi képalkotó eljárásokkal meghatározzák, pontosan mely agyterületekre érdemes beágyazni az elektródákat, és milyen irányokból hatoljanak be a koponyacsonton fúrt nyílásokon keresztül az agyba. Ehhez rendkívül precíz célzókészülékre és hosszadalmas beállításokra van szükség.

A beprogramozott robothoz aztán már csak rögzíteni kell a beteget, hogy ne legyen lehetőség egy milliméteres elmozdulásra sem, majd kezdődhet az agy ingerlése, amiről videó is készült.

NEM A SEBÉSZ HELYETT OPERÁL

Az intézetben Erőss Loránd idegsebész, a funkcionális idegsebészeti osztályának vezetője és munkacsoportja a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében évek óta foglalkozik az innovatív sebészeti megoldásokkal, amelyekbe mostantól a robot alkalmazása is bekapcsolódik.

„A felkészülés hosszú folyamat ilyen ritka betegségeknél, mivel ezek nem rutinműtétek, a Parkinson pedig nem népbetegség. A műtétet a beteg gondos kiválasztása, az eszköz megismerése és egy tréning előzi meg. A robotot mi magunk programozzuk be, az orvosnak kell ismernie az eszközt, amit használ. Viszont van a háttérben egy ipari szakértő, másrészt egy olyan sebész (proktor) aki már rutinszerűen kezeli az eszközt. Ezzel a biztonsági háttérrel végezzük az innovatív műtéteket. Kölntől keletre nincs ilyen gép, mindössze 28 van belőle.” – mesélt nekünk a szakember a felkészülési folyamatról.

Fotó: Bielik István / 24.hu
ERŐSS LORÁND, IDEGSEBÉSZ. Fotó: Bielik István / 24.hu

Arra a kérdésünkre, hogy milyen kockázatai vannak a robottal végzett beültetésnek, az alábbit válaszolta:

A beültetéshez segítség a robot, csökkenti a human error, az emberi hiba lehetőségét. Minden műtétnek van kockázata. Ennek az, ha rossz parancsot adunk a robotnak, de a robot folyamatos visszacsatolást ad, mindig megkérdezi, hogy jól csinálja-e. Emiatt egy nagyon kontrollált technikáról van szó.

Annak ellenére, hogy Rosa ritka robot, a sebészetben már jól bevált megoldás a robotok használata. Az egyik legelterjedtebb Da Vinci robot, amit hasi sebészet, nőgyógyászat terén rutinszerűen használnak (többek közt a budapesti Honvédkórházban is több ilyen eszköz található).

Az idegsebészeti robot nem helyettünk operál, hanem a pontosságot segíti. Ahhoz tudnám hasonlítani, mintha egy mikroelektronikai nagy pontosságú ponthegesztő, vagy forrasztó lenne, mondjuk a karosszéria lakatos számára, ami összehegeszt bizonyos pontokat. A sebészrobot ugyanígy az agy célpontjaira áll rá, mi sebészek így tudunk pontosan behelyezni elektródákat.”

Erőss Loránd hangsúlyozta: az idegsebészet a technikai fejlődéseknek köszönhetően átalakulóban van. „Az új képalkotó eljárásoknak köszönhetően olyan agyterületeket, idegpályákat látunk, melyeket öt éve még nem. Látjuk az agyi funkciók működését, a műszerekkel képesek vagyunk észlelni az agyban a páciens kezének mozgását, gondolkodását is” – mondta a főorvos.

EGYÁLTALÁN NEM FÁJT NEKI

A műtét alanya, a 65 éves, korábban rendőrként dolgozó Onger Györgynél öt éve diagnosztizálták a betegséget, melynek életminőséget leginkább rontó tünete a nyugalmi kézremegés (tremor) volt. Ez azonban már a műtét ideje alatt megszűnt, a páciens jelenleg is jól van, a sajtótájékoztatón élményeiről is beszámolt.

Budapest, 2018. május 29.
Onger György, akin elõször végeztek agymûtétet robot segítségével az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben 2018. május 29-én. Az elsõ hazai, robottal végzett mûtét során Parkinson-kór tüneteit enyhítõ elektródákat ültettek be a 65 éves páciens fejébe.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
ONGER GYÖRGY, PÁCIENS. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A mikrofont már magabiztosan fogva mesélte, hogy a beavatkozás előtt egy újságot sem tudott megfogni rendesen, képtelen volt rá a folyamatos kézremegés miatt. A műtét háromnegyed részét ébren töltötte, csak a neuropacemaker beültetésekor altatták el. Elmondása szerint közben semmi fájdalmat nem tapasztalt, csak apróbb kellemetlenséget érzett.

A Magyarországon és a régióban is egyedülálló eszköz beszerzését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programjának 1,2 milliárd forintos támogatása tette lehetővé.

Nézze meg további fotóinkat a robotról!

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nikola Gruevski, Macedonia's prime minister, speaks during the 10th Bloomberg BusinessWeek European Leadership Forum, in London, U.K., on Tuesday, Nov. 23, 2010. The one day conference brings together key speakers from Government, Finance and International companies at City Hall, in London. Photographer: Chris Ratcliffe/Bloomberg via Getty Images
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.