Az ENSZ égisze alatt gyűltek össze államok tucatjainak képviselői Genfben, november 13-17 között. A cél: megoldást találni arra a helyzetre, hogy technológiailag különösebb akadályt nem jelent majd olyan, autonóm harcjárművek fejlesztése és építése, melyek
Amikor tavaly utoljára üléseztek, akkor a DeepMind AlphaGo mesterséges intelligenciája megverte emberi ellenfelét a játékban – ezzel korábban példátlan eredményt érve el a gépagy fejlesztése terén.
Világszintű tilalom? Aligha!
Az immár négy éve ülésező munkacsoport annak a lehetőségét vizsgálja majd, hogy milyen esélyei, lehetőségei, korlátai és hatásai lennének egy esetleges világméretű jogi szabályozásnak – praktikusan a betiltásnak.
Ez sajnos teljesen járhatatlan útnak ígérkezik, hiszen az ENSZ-nek semmilyen hatásköre nincs arra, hogy egy esetleges világméretű tiltást követően az egyes tagállamokat, illetve az államoktól függetlenül tevékenykedő szereplőket (nemzetközi vállalatok, terrorszervezetek, bűnözők, más csoportok) ellenőrizze, illetve kikényszerítse a tilalom betartását.
Az ENSZ témában illetékes szerve, a hagyományos fegyverekről szóló egyezményben (Convention on Certain Conventional Weapons, CCW) részt vevő országok közül ugyan 189 támogatja a szigorú tiltást, de a többi 105 ország bármelyike vétózhat,
– így lehetne ugyanis tiltani a világ teljes területén a fejlesztést, gyártást és alkalmazást egy újabb egyezmény megalkotásával és ratifikálásával.![Aggódik az ENSZ: mégis elszabadulnak a gyilkos robotok? 1](http://24.hu/app/uploads/2017/11/gettyimages-667768470-1024x669.jpg)
A történelmi tapasztalatok alapján a több éves, évtizedes jogi és diplomáciai egyezkedések során mindig felhígul és elerőtlenedik az olyan technológia megrendszabályozására irányuló szándék, amely tulajdonképpen számos ország számára vonzó lehetőséget kínál. Kiváló példa a vegyi, biológiai és nukleáris fegyverek elterjedését célzó ENSZ-erőfeszítések teljes csődje a szír vegyifegyverek bizonyított alkalmazásával.
Pedig rohamtempóban fejlődik a technológia
Közben a technológia pedig rohamléptekkel fejlődik.
- A mesterséges intelligencia fejlődésével – melyet az Egyesült Államok vagy éppen Kína hadereje is élénk figyelemmel kísér és támogat -;
- a 3D-nyomtatás várható, széles körű elterjedésével;
- a kereskedelmi forgalomban könnyen beszerezhető alkatrészek, rendszerek kombinálásával
valóban veszélyes időkre lehet számítani.
Itt érdemes egy pillanatra Szíria és Irak felé nézni: az Iszlám Állam (ISIS) és más terrorszervezetek az interneten megrendelhető, kereskedelmi forgalomban szabadon megvásárolható, apró drónokat építettek át miniatűr bombázógépekké, és támadták meg az ellenük harcoló, nyugati támogatású fegyveres erőket.
– Kínából bárki vásárolhat akár tucatszám olyan kvadkoptereket, melyek 1-2 kilogrammos teherbírással és HD-felbontású kamerával rendelkeznek, s így tökéletesen alkalmas a “szegény ember irányított rakétája” szerepkör betöltésére.
Nem eszik, nem alszik, nem sztrájkol
Azok az országok, melyek nagy kiterjedésű, nehezen ellenőrizhető területekkel, zord éghajlatú, hosszú határvidékekkel rendelkeznek, nem ok nélkül számítanak a mesterséges intelligencia vezérelte harcjárművek, repülőgépek felé.
Ilyen például Oroszország és Kína, de említhető Kanada, az Amazonast ellenőrizni csak részben képes Brazília és számos afrikai ország is.
![Aggódik az ENSZ: mégis elszabadulnak a gyilkos robotok? 2](http://24.hu/app/uploads/2017/11/thinkstockphotos-692654376-1024x768.jpg)
Akkor is jól jöhetnek az autonóm páncélosok, ha például egy városi, aszimmetrikus hadviselés esetén nem akarunk saját emberveszteséget elszenvedni.
Érthető: egy amerikai politikus inkább “áldoz” néhány tíz- vagy százmillió dollárnyi közpénzt a megsemmisült robottankokra, mintsem a csillagos-sávos lobogóval beterített koporsó nézzen vissza többszáz újság és hírlap címlapján.
De mikortól lőhet önállóan egy robot?
Igaz, közel sem ilyen költséges a nem katonai minőségű, de pusztítani képes, önállóan gondolkodó harci robot fejlesztése – főleg, ha az ártatlan, civil lakosság kímélése sem cél.
Egy megfelelően képzett programozónak nem jelent különösebb feladatot egy olyan vezérlőszoftver összeállítása, amely mondjuk az infravörös kamerarendszerrel felderített összes ember kiiktatására ad parancsot a fegyverrendszernek.
Ahhoz viszont már ember kell, hogy egy út szélén álldogáló fegyveresről megmondja, hogy
![Aggódik az ENSZ: mégis elszabadulnak a gyilkos robotok? 3](http://24.hu/app/uploads/2017/11/gettyimages-503831604-1024x683.jpg)
Nem véletlen, hogy jelenleg még minden, távolról indított irányított rakétánál vagy bombánál emberi kezelő ad parancsot a támadás végrehajtására, és nem egy számítógép.
Kérdés, a mesterséges intelligencia fejlődésével ez a “hátráltató tényező” mikor iktatódik ki, és akkor milyen lesz a szép, új világ…