Élénken él az emlékezetemben, hogy a srácok előszeretettel csempészték a középiskolai órákon pad alá a Playstation hordozható konzolját, a PSP-t, amin a Silent Hill-címek után rendszerint előkerült a LocoRoco is. Ekkor még a játékok iránt nem különösebben érdeklődő társak is odagyűltek, hogy megnézzék maguknak a színes-dalolászó forgatagot: ennél cukibb játékot addig még talán nem is láttunk.
Azóta nálam sok versenyző van cukiság terén, abszolút etalonnak számítanak a Rayman-játékok, vagy a Lovers in a Dangerous Spacetime, és aki fogékony ezekre a színes boldogságbombákra, annak minden bizonnyal nem ismeretlen a LocoRoco sem.
Az eddig kizárólag csak PSP-n játszható program Remastered verziója májusban jelent meg Playstation 4-re. Maga az új verzió játékmenet terén semmi pluszt nem hoz, csupán a felbontást növelték a fejlesztők: a látványt már 4K-ban is élvezhetjük PlayStation 4 Prón, a sima alapverzió esetén pedig 1080p-ben, aminek köszönhetően minden korábbinál élesebben jelenik meg előttünk a színes mesevilág.
Szomorú viszont, hogy az átvezető animációkat már nem csinálták meg, és a tévémen megjelenő pixeles jeleneteknél nem jó értelemben kaptam a szívemhez.
LocoRocók és moják harca
Az alapbonyodalom egyszerű: az életet kedvelő, telt kis gömböcök bolygójába egy nap meteorit csapódik be, ami magával hozza a fekete kis lényeket, a mojákat, tőlük kell megmentenünk a szülőföldet. A játék világának egyedisége, hogy nem magát a gombócot kell irányítanunk,
A PSP-n megszokott irányítást jól sikerült átültetni: a kontroller L1 és R2 gombjával tudjuk dönteni a terepet, a kettőt egyidejűleg lenyomva pedig ugrásra bírhatjuk a locóinkat.
A játék másik egyedisége, hogy bár egy locóval indulunk útnak, időközben még több locót toborozhatunk magunkkal, akikkel összeállva átalakulhatunk egy nagyobb locóvá, és juthatunk el így olyan helyekre, ahová egyedüli apróságként nem tudnánk. Ha szűkösebb terepre bukkanunk, akkor pedig a kör gombot hosszan lenyomva cérnahangon robbannak szét ismét apró cukiságokká, és válnak átpréselővé a lyukakon.
Az utunkba álló akadályok tüskék, kiszögellések, de sok titkos átjárót, rejtett helyet barangolhatunk be. Emellett különféle dolgokat gyűjthetünk össze: nemcsak ételeket, bogyókat, de olyan nyersanyagokat is, amikből épül a Locó-házunk.
Aki az agyalósabb, összetettebb feladványokkal teli platformjátékokat kedveli, az egy idő után elunhatja magát, hiszen a LocoRoco Helyette kapunk színes, ötletes díszleteket, dallamtapadást előidéző énekeket, virágokat, gyümölcsöket. A pályák sem túl hosszúak, mindössze öt perc alatt végiggurulhatunk rajtuk, de épp kellemes felüdülést jelenthetnek egy húzósabb napon. Akinek pedig gyerkőce van, örülhet – abszolút gyerekbarát programról van szó, ami ritka a Sony újgenerációs konzolján.
A LocoRoco Remastered 2017. május 9-én jelent meg kizárólag PlayStation 4-re és PlayStation 4 Próra, tesztünket az előbbi verzió alapján készítettük.
