Amikor statisztikusok egy országban azt vizsgálják, hogyan alakul a népesség, egyszerűen összevetik egy adott időszak alatt megszületők számát az ugyanazon intervallum alatt elhunytak számával, ebből gyorsan kiszámolható, hogy csökken vagy nő a lakosság. Ugyanez a módszer azonban alkalmazható a virtuális országokra is, és ha úgy nézzük, a Facebook is ilyen.
Hachem Sadikki, a Massachussettsi Egyetem kutatója az országos népességstatisztikákhoz hasonlóan megnézte, hányan csatlakoznak a Facebookhoz, bár persze azt is figyelembe vette, hogy milyen területeken jellemző kevésbé az internethasználat, és milyen életkorú, milyen körülmények között élő emberek regisztrálnak a szolgáltatásra. Ezek után kiszámolta, hogy a felhasználók nagyjából átlagosan milyen életkorra számíthatnak, és ebből érdekes eredményt hozott ki.
A számítás szerint 2098-ra egy csomó jelenlegi és a jövőben regisztráló facebookozó már nem él, viszont egyelőre úgy tűnik, hogy az elhunytak számánál kevesebb új regisztráló érkezik a közösségi oldalra. A Facebook a bizonyíthatóan elhunytak profilját az elhunyt emlékét megőrző oldallá alakítja, amelyet már nem lehet frissíteni, viszont mások posztolhatnak rá, hogy megemlékezzenek az illetőről, megoszthassák gondolataikat, bánatukat, együttérzésüket. Olyan ez, mint valamiféle digitális sírkő, amelyre bárki nyugodtan felvésheti saját búcsúztatóját.
Ez viszont a statisztika szerint azt jelenti, hogy az évszázad végére tehát egy virtuális temetővé válik a szolgáltatás, ahol a halottaknál kevesebb lesz az aktív Facebook-felhasználó. Persze lehetséges, hogy addigra a közösségi oldal fejlesztői is felismerik ezt a folyamatot, és valamilyen különálló aloldalra rendezik át az elhunyt felhasználók oldalait.
