Az egész azzal kezdődött, hogy egy virginiai seriff kirúgta hat beosztottját, miután észrevette, hogy azok lájkolták politikai ellenfele Facebook-oldalát. S bár józan paraszti ésszel azt mondanánk, hogy ez amúgy is kevés kéne hogy legyen egy munkaviszony megszüntetéséhez, az érintettek azzal érveltek, hogy az amerikai alkotmány első számú kiegészítése értelmében a lájkolás a vélemény kinyilvánításának szabadsága alá tartozik.
Azonban az ügyben első fokon eljáró bíró szerint „egy Facebook-oldal lájkolása nem az az érdemi kinyilatkoztatás, amely indokolná az alkotmányos védelmet”.
Az érintett felperesek természetesen nem nyugodtak bele a döntésbe, és fellebbezéssel éltek. Az egészben azonban az a legmegdöbbentőbb, hogy – bár érthető okokból nem szokott politikai vitákba keveredni – maga a közösségi oldal is véleményt nyilvánított. A Facebook érvelése szerint amennyiben az alkalmazottak közül bárki kiállt volna egy utcasarokra, hogy politikai tetszésének hangot adjon, nem lenne vita afelől, hogy ez alkotmányos alapjoga – a lájkolás a tetszés digitális kinyilvánítása, amely ugyan nem verbális, hanem kattintós, de a jogi védelemnek ki kellene terjednie rá.
S bár az érvelés teljesen logikusnak tűnik, annyit azért hozzátennénk, hogy – bár a kirúgás jelen esetben túlzónak tűnik – szerintünk egy lájk nincs egy szinten a valódi, aktív véleménynyilvánítással. Itthon az Alaptörvény IX. cikke alapozza meg a véleménynyilvánítás szabadságát – igaz, bárhogy kerestük, a lájkolásra nem találtunk utalást. Szerintetek ott a helye?
