Budapest, délelőtt fél 11 előtt néhány perccel, én pedig maroknyi médiamunkással várom, hogy a teherautóról a fűtött épületen belülre kerüljön a méretes láda, pontosabban annak tartalma, a Book of One Million Messages, ami egymillió ember üzenetével szeretne tisztelegni az Apple elhunyt vezére előtt.
Jobs emlékére itthon már emeltek egy szobrot, a majdnem kétméteres könyv készítői azonban arról tájékoztatnak, hogy az ő ötletük korábbi, még akkor fogalmazódott meg bennük a grandiózus köszönetnyilvánítás gondolata, mikor Steve – egészségügyi okok miatt – lemondott a vezérigazgatói posztról.
A nehézkesen kicsomagolt könyvet követve végre beljebb kerülünk, ahol kiderül, a bemutató házigazdája az a Harsányi Levente, akit lassan az Apple hazai reklámarcának kiálthatunk ki, hiszen már az iPhone 4S hazai bemutatóján is apró humorbonbonokkal csillapította a várakozás kínját. Most például azt tudhattuk meg, hogy a könyv az első állomásáig (az Egyesült Államokig) valószínűleg nem Malévval jut el, a sajtótájékoztató után pedig kései reggelivel kínálnak minket, ami “az IKEA jóvoltából svédasztalos megoldás“.
A hahota valószínűleg csak azért maradt el, mert amíg az “iPad” további negyedórára egy fekete vászon alatt melegedik, addig a sajtó munkatársai leginkább Bódi Sylvivel foglalkoznak, ő ugyanis a könyv hazai nagykövete. S bár megbízatása rövid életű – az alkotás néhány napon belül már nem lesz Magyarországon -, abban mély egyetértés mutatkozik, hogy keveseknek áll ilyen jól egy Thank You Steve Jobs feliratú póló.
Fotók: Neményi Márton
A celebek sorának azonban itt még nincs vége, ugyanis Dévényi “dobom-a-pöttyös-labdát” Tibi bácsi is tiszteletét tette. S bár azt nem merem kijelenteni, hogy meghívó nélkül érkezett, az egyik hostess futtában megjegyezte, hogy ők is meglepődtek a jelenlétén.
Percekre vagyunk a 11 órától, mikor a teremben már vágni lehet a feszültséget – az eseményt ugyanis fél órával korábbra hirdették meg. Egyedül az nyugtat, hogy a fekete vászon alatt láthatóan az utolsó simításokat végzik, kinyitják a könyvet és – hogy egy kicsit visszazuhanjuk a magyar valóságba – celluxért kiáltanak.
Ismét kiderül, hogy nincs olyan probléma, amit némi szigszalag ne tudna orvosolni, így végre elérkezett a várva várt pillanat, kezdődhet a leleplezés. Balázs György, az egyik főszervező lép a mikrofon mögé, és a könyv története mellett arról is beszél, hogy a bevételekből elsősorban a könyv utaztatását szponzorálják, míg a fennmaradó pénzt olyan alapítványoknak adnák, amelyek harmadik világbeli, éhező gyerekeket segítenek. A cél – persze az adományokon kívül -, hogy a könyv minél több helyre és minél több emberhez eljusson, hiszen természetesen még nincs kész, nincs benne egymillió üzenet – a cinikusabb olvasók kedvéért pedig azt is mondhatnám, hogy nem adtak még el egymillió pólót.
A könyvbe ugyanis úgy lehet bekerülni, hogy az ember első lépésként vesz egy ilyet – a regisztrációs díjként is felfogható “beruházás” 17,99 dollár (kb. 3800 forint), de mivel a készítők magyarok, itthon egységesen 3300 forint.
A második és egyben utolsó felszólaló Szendrei Szabolcs, aki azzal enged minket utunkra, hogy ezzel a könyvvel feltaláltuk újra a könyv erejét, és nem csupán a méretei miatt.
A vakuk másodpercekig tartó villogása után láthatóvá válik a lényeg: a kétméteres, iPadre hasonlító alkotás, tele olyan emberekkel, akik Thank You Steve Jobs feliratú pólóban feszítenek. Sylvi leül a könyvhöz, ismét csattognak a vakuk, póz, “Sylvi, nézz ide”, póz.
Nekem pedig közben az jut eszembe – míg a svédasztalról próbálom bepótolni az elmaradt reggelim egy részét -, mennyire ironikus az, hogy épp annak a Steve Jobsnak tisztelgünk egy hatalmas, nagyrészt papírból készített valamivel, aki digitalizálással forradalmasított. Persze egy apró memóriakártya nem lenne ilyen látványos.
