A 39 éves ausztrál nevét az év elején még alig valaki ismerte – ma már a teljes transzparencia prófétájaként tisztelik. Assange vezeti a Time című amerikai magazin idei listáját, így nemsokára akár a 2010-es év emberévé is választhatják. Saját bevallása szerint három célja van: a sajtó felszabadítása, a visszaélések nyilvánosságra hozatala és a történelemformáló dokumentumok megőrzése.
Julian saját adatait egyébként annál jobban védi, hiszen még a pontos születési dátumát sem ismeri a nyilvánosság – az ő esetében (főleg a mostani események után) persze ez érthető is.
Annyi azért közismert, hogy 1971-ben született Ausztrália északkeleti részén, és mozgalmas gyermekkor jutott neki osztályrészül: 37 különböző iskolába járt. Kamaszéveit Melbourne-ben töltötte, és itt derült ki, hogy különös tehetsége van az illegális internetes adatszerzéshez – a rendőrség azonban nyakon csípte. Assange beismerte vétkét, és a kiszabott bírság befizetése után megesküdött, hogy jó útra tér. Így lett a bűnbánó hackerből biztonságpolitikai és technikai tanácsadó, majd vállalkozó és újságíró. Az ausztrál média szerint a Wikileaks atyjának van egy húszéves fia is, akit Danielnek hívnak.
Az ausztrál férfi 2006-ban alapította az oknyomozó honlapot az emberi jogok, a média és számítástechnika berkeiből érkező munkatársai segítségével. Bár az oldal lassan egyre szélesebb körben vált ismertté, a világhírt mégiscsak az idei év nagy dobásai hozták meg számára.
Assange egyébként kémregénybe illő életet él. Országról országra jár, és barátai barátainál vagy támogatóinál húzza meg magát. Nem tudni honnan jön, és hová megy, úgy váltogatja telefonszámait, mint más az alsónadrágját, s csak ritkán lehet kihúzni belőle elérhetőségét. Korábban félhosszú, platinaszőke haját ma rövidre vágva és barnára festve hordja, ezzel is erősítve félig titkos ügynökre, félig világfira utaló stílusát.
Nyár vége óta pedig újabb dolog miatt főhet Assange feje: két fiatal svéd nő ugyanis szexuális erőszakkal és agresszióval vádolja. A nyomozás lassan halad, de november közepén Svédország nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérte az ausztrál ellen.
Emellett belviszály is dúl a Wikileaks csapatának tagjai között: a szervezet egyik német szóvivője szeptember végén annyira hangosan ítélte el Assange “tekintélyelvű” irányítását, hogy arra már a világ is felkapta a fejét.
A kiszivárogtatott dokumentumok “áldozatai” azzal vádolják, hogy tevékenységével emberéleteket sodort veszélybe. Assange azzal védekezett, hogy kizárólag az igazság keresése vezérli, természetesen nem célja, hogy ártatlanok szenvedjenek. Sőt, oldalának egyik célja pont az ártatlan áldozatok bemutatása.
Egy ország mégis megkönyörült: Ecuador feltételek nélküli tartózkodási engedélyt ígért Assange-nak.
AJÁNLOTT LINKEK:
Larántjuk a leplet a hackerek Robin Hoodjáról (Kitekintő)