A pharoszi világítótorony a világ hét csodájának egyike volt, ám több száz évvel ezelőtt elpusztult. Szakértők most azon dolgoznak, hogy digitálisan rekonstruálják, hogyan is nézhetett ki fénykorában a legendás épület.
„A Kemah-szoros az egyik legnagyobb tömeggyilkossági helyszínné vált. Az áldozatokat összeverve, meztelenre vetkőztetve, majd megcsonkítva vetették a mélybe”.
Antoine de Saint-Exupéry mindig kis emberkét rajzolt dedikációi mellé könyveinek belső címoldalára, magánleveleinek margójára vagy a vendéglők papírabroszára.
Az ifjú Kádár elbukott a közvetlen „bátorságpróbákon”, de ha otthonos helyzetbe került, akkor tudott és mert is cselekedni. A túlélés parancsa, erős életösztön jellemezte az illegalitásban és a Rákosi-korszakban egyaránt.
A niceai zsinaton, az ókori keresztény egyház egyik legfontosabb eseményén elvetették Arius tanait, döntöttek a húsvét időpontjáról és egy sor egyéb kérdésről.
Albert Einstein hét évvel a Hirosima és Nagaszaki ellen elkövetett atomtámadás után fejtette ki egy japán szerkesztőnek, mit is gondol az atomprogramban betöltött szerepéről.
Libik György nem bírta az embertelenséget és igazságtalanságot, végbélnek vagy nagy szarnak nevezett vezető kommunista politikusokat, akár szemtől szembe is, miközben a Rákosi-korszakban is embereket mentett.
Kádár János életének utolsó hónapjai tele vannak sorsszerű, szimbolikus eseményekkel az üres bőröndtől Nagy Imre temetésén át gyónásig és zokogós bocsánatkérésig.