Egy kutatás szerint a jövedelmi egyenlőtlenségek szó szerint emberévekbe kerülnek: a leggazdagabbak akár 15 évvel tovább élhetnek, mint a legszegényebbek.
szociológia
Egy kutatócsoport szerint a „tipikus városi zajoknak” nem csak negatív, hanem pozitív hatása is lehet az egészségünkre és a közérzetünkre nézve.
Egy friss felmérés szerint az emberek többsége úgy gondolja, hogy egy „előítéletektől mentes” szoftver jobb munkát végezne, mint a főnökük.
Tran Lam Péter negyedik éve fotózza Budapestet és a budapestieket. Szerinte kevés izgalmasabb hely van ennél a Kelet és Nyugat közé szorult városnál.
Horváth Győző két éve fotózza egy pesti kocsma mindennapjait. Fekete-fehér képeiről egy színes, szerethető és kicsit kótyagos világ köszön ránk.
Nyilvánosan szakítani kellemetlen dolog. De vajon hogyan úszhatjuk meg arcvesztés nélkül? Segítünk.
A St. Andrews Egyetem kutatói szerint a szép embereket egyfajta „társadalmi dicsfény” övezi.
Az isteni büntetéstől való félelem nélkül se globális gazdaságunk, se politikai rendszereink, se modern intézményeink nem lennének.
Sajnos, nagyon úgy fest, hogy az önzés evolúciós szempontból kifizetődőbb, mint az önzetlenség.
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezett kerekasztal-beszélgetést a szociális biztonságról, amelyen dr. Albert Fruzsina szociológus a magyarországi szegénységről eléggé lehangoló számokat ismertetett. Interjúban kérdeztük, hogy miért vagyunk a sereghajtók között.
Miért ne bámulnának? Ez is kiderült az első magyar szemkontaktus kísérleten.
Gyakornokok pályázhattak volna a Miniszterelnökségre olyan szakokról, amiket korábban be akart záratni a kormány.
De azért inkább úgy gondolják, hogy teljesen olvadjanak bele a többségi társadalomba, mint hogy saját kultúrájukat megőrizve integrálódjanak. A cigányellenesség a fiatalok körében magasabb.
Ott nagy a bűnözés, ahol kevés a cigány – tárta fel egy szociológiai kutatás.
Jürgen Habermas európai szociológus legenda nemcsak elmagyarázta, mi tesz valakit európaivá, hanem leckét is adott a magyar sajtó képviselőinek.
A fogyasztó kattint, lájkol, megoszt és kommentál, de vajon tudja, hogy mikor és miért teszi? Tudtukon kívül próbára tettük olvasóinkat. A kísérlet sikerült, az eredmény igencsak tanulságos.
Tudományos kötetet mutattak be a valóságshow-król. A kutatás vezetője komolyan vette – igaz, nem értett egyet vele – azt a véleményt is, amely szerint legjobb volna politikusokat zárni a villába.
Ritkább a szex, ha a férfi több házimunkát végez - erre jutottak 4500 házaspár adatai alapján egy amerikai tanulmány készítői.
Egy új tanulmány szerint a lájkok, tweetek és a közösségi oldalak közvetlen hatással vannak a fiatalok társadalmi fejlődésére.
Ezúttal nem történészek beszéltek a Mohács utáni helyzetről, hanem szociológusok a mai Magyarország társadalmi konfliktusairól.
Jogvédők szerint mindannyiunk felelőssége, hogy országszerte elszabadultak az indulatok a Bándy-ügy nyomán.
A felhasználók tudtuk és kifejezett beleegyezésük nélkül vesznek részt társadalomtudományi kísérletekben.
Élettől elrugaszkodott szerkesztői kreálmányok vagy a valódi élet kémcsőbe zárt terepei a valóságshow-k? Talán egy kicsit ez is, az is igaz.
A szociológusok, a pszichológusok, de még a szociálpszichológusok is imádják a madaras mikroblogot. És a nyelvészekről még nem is beszéltünk.
