Az orosz szupergazdagok összvagyona a háború ellenére egy év alatt 150 milliárd dollárral nőtt.
szankciók
Májusban élesítheti az EU a 11. büntetőintézkedést.
A miniszterelnök kossuthos interjúja nyomán azzal kezdett ma Bita Dániel, Kerner Zsolt, valamint Nagy József, hogy vajon tényleg mi fizetjük-e az ukrán nyugdíjakat, és tényleg „abban a pillanatban” véget érne-e a háború, amikor Amerika és Európa megszüntetné Ukrajna támogatását. Eztán az amerikai nagykövet plakátkampánya s az orosz kémbank agóniája került terítékre. Végül Macron elnök kezét fogva egészen Kínáig és Tajvanig repültünk.
Amennyiben nem hagynak fel a sértegetéssel, Dócs Dávid szerint szankciókkal kéne válaszolni.
A magyar részesedés folyamatosan növekedett a "kémbankban."
Mélypontra juthat a magyar és az amerikai kormány viszonya.
A pekingi kormány a tajvani elnök amerikai látogatására reagált.
Ismét közönség előtt, a Katona Sufnijában háromharmadoztunk, ezúttal Bita Dániel, Pető Péter, valamint Nagy József beszélgetett. Témánk a negyedik kétharmad első esztendeje. Kezdtük onnan, hogy mennyiben más ez a kétharmad, mint a korábbiak voltak, hajtogattunk papírrepülőt, esett szó ellenzéki politikusok nárcizmusáról és Orbán Viktor integrátorképességéről, az inflációs ziccer kihasználatlanságáról, a műsor végén pedig az a kérdés is elhangzott, hogy Márki-Zay négymilliárdjából vajon hány rénszarvast tudna kilőni Svédországban Semjén Zsolt.
Kettős adóteherrel szembesülhet az a magyar cég, vagy magánszemély, aki Oroszországban üzletel.
A propaganda azt présel az emberek fejébe, amit akar? Erre a kérdésre kereste a választ Kerner Zsolt, Pető Péter, valamint Nagy József a mai Háromharmadban. Aztán előkerült egy twitteres fotó a Brüsszelben észt osztó Orbán Viktorról, és arról a hatszavas üzenetről, hogy „NO MIGRATION, NO GENDER, NO WAR!”.
De felháborítónak tartja az amerikai külügyminisztérium friss boszniai jelentését is.
Itt a hivatalos magyarázat, Orbánék toszkán kirándulására. Megütötte a forintot az amerikai bankcsőd. Az EU hosszabbított a szankciókon.
Egyre militánsabb a társadalom, a propaganda maximális hangerőn megy, a kritikus hangokat elhallgattatták, tömegesen tartóztatják le az embereket. A mindennapi megélhetésre azonban egyelőre jelentős hatással nem volt az elmúlt egy év háborúja.
Mindenáron békét akarnak.
Az osztrák tulajdonba került csoportra így már nem vonatkoznak a szankciók.
Szakértők szerint a bejelentés a legkevésbé sem utal tényleges változásra.
Elég kicsi a valószínűsége, hogy ilyesmi megtörténjen.
De azért élesen elválik az ellenzékiek és Fidesz-szavazók véleménye.
Egy évvel ezelőtt ezen a napon tört ki az orosz-ukrán háború. Több tízezer áldozat, egy lerombolt ország és egy globális konfliktus lett a következménye, a végét pedig még senki sem látja. Videóval foglaljuk össze a fegyveres konfliktus első évének legfontosabb pillanatait.
A teheráni sajtó szerint a miniszter agyi bevérzéssel megúszta.
Sikerül-e valamelyik félnek áttörnie a befagyott frontvonalat? Hogyan hatnak a szankciók? Az ukrajnai háború csak egy front a Nyugat geopolitikai küzdelmében? Többségbe kerülhet-e Európában az orbáni szankcióellenes politika? Feledy Botond, a Partizán külpolitikai szakértője, Deák András, az NKE tudományos főmunkatársa és Szenes Zoltán volt vezérkari főnök válaszolta meg az egy éve dúló orosz–ukrán háború legégetőbb kérdéseit.
A háborút elítélő állásfoglalásról szóló szavazástól a Fideszen kívül egységesen csak két szélsőbaloldali párt maradt távol.
Szijjártó szerint az unió a magyar emberekkel fizettetné meg a háború árát.
Egyhangúlag döntött az ENSZ Biztonsági Tanácsa
