I. A középfok (Le comparatif)1. Ha az összehasonlítást melléknévvel vagy határozóval végezzük:Jeanne est moins rapide que Marie. – J. kevésbé gyors, mint M.Jeanne est aussi rapide que Marie. – J. ugyanolyan gyors, mint M.Jeanne est plus rapide que Marie. – J. gyorsabb, mint M.Jeanne parle moins vite que Marie. – J. kevésbé gyorsan beszél, mint [...]
Nyelvlabor: Francia kezdő
A francia nyelvben határozószók három csoportját különböztetjük meg: az egyszerű, az összetett és a melléknévből képzett határozószókat. I. Egyszerű határozószókmal – rosszul, bien – jól, toujours – mindig, hier – tegnap, vite – gyorsanbeaucoup, très – nagyonJ’aime beaucoup le chocolat. – Nagyon szeretem a csolokládét.Il parle très vite. – Nagyon gyorsan beszél.II. Összetett határozószók en [...]
I. A melléknév nemeA francia nyelvben a nem szempontjából megkülönböztetünk egy-, két- és háromalakú mellékneveket. A mellékneveket nemben és számban egyeztetjük a főnevekkel. Egyalakú melléknevek– minden -e re végződő melléknév: jeune (fiatal), facile (könnyű), difficile (nehéz)– melléknévként használt főnevek: marron (gesztenye), snob (sznob)Kétalakú melléknevek – a nőnem képzése Háromalakú melléknevek II. A melléknév többes száma– [...]
I. avoir+főnév– J’ai une voiture. – Van egy autóm.II. de viszonyszóval (valakinek/valaminek a valakije/valamije)– A birtokos szerkezet képzése a magyartól eltérően történik, felépítése: birtok + de viszonyszó + birtokos – la maison de Pierre – Pierre lakása– Figyelem! Ha a birtokos hímnemű vagy többes számban van a de elöljárószó összeolvad a határozott névelővel: III. à [...]
I. AZ ELDÖNTENDŐ KÉRDÉSKépzése az alábbiak szerint történhet:I.1. Egyenes szórend (beszélt nyelv)Csak az eltérő hanglejtés jelzi a kérdést (a hangsúlyt felvisszük a mondat végén).Pl: Tu es français? Oui, je suis français. – Francia vagy? Igen, francia vagyok.I.2. Est-ce que kérdőszerkezet + egyenes szórend (beszélt nyelv)– Az est-ce que szerkezetnek nincs jelentése, csak a kérdést jelzi.Pl: [...]
A tagadás történhet önálló tagadószóval vagy tagadópárral. Az alábbiakban a legfontosabbakat foglaljuk össze.I. Önálló tagadószóFőképpen a beszélt nyelvben, rövid tagadó mondatokat is használhatunk.1. non – nemTu es libre ce soir? Non. – Ráérsz ma este? Nem.2. personne – senki, senkitQui vient ce soir? Personne. – Ki jön ma este? Senki.Qui est-ce que tu appelles? Personne. [...]
I. LE FUTUR PROCHE / KÖZELJÖVŐKépzése:aller jelen idejű ragozott alakja + főnévi igenév– Je vais travailler. – Dolgozni fogok.– Tu vas travailler.– Il/Elle/On va travailler.– Nous allons travailler.– Vous allez travailler.– Ils/Elles vont travailler.Használata:– Elsősorban olyan jövő idejű cselekvést, történést jelöl, mely rögtön a mondat elhangzása után megtörténik, illetve valószínű, hogy bekövetkezik: Attention: vous allez [...]
A francia beszélt nyelvben négy múlt időt különböztetünk meg. A passé récent-t, a passé composé-t, az imparfait-t és előidejűség kifejezésére a plus-que parfait-t – illetve még a nagyon ritkán használt passé surcomposé-t, (ld. haladó szint). (Az írott nyelvben használunk további két múlt időt: a passé simple-t és a passé antérieur-t, de e két utóbbi igeidő [...]
Miután a francia nyelvben csak egy jelen idő van, használata nem okoz problémát: kifejezhet mozzanatos, folyamatos vagy ismétlődő cselekvést. A jelen idejű cselekvésen kívül bizonyos esetekben használhatjuk:• a jövő idő kifejezésére.Je pars dans six jours. – Hat nap múlva indulok.• nagyon közeli múlt kifejezésére.J’arrive à l’instant. – Éppen most érkeztem.tout droit puis vous tournez à [...]
A III. csoportba tartozó igék> az összes többi igeA harmadik igeragozási csoportba tartozó igék ragozását meg kell tanulni. Ide tartozik az aller ige, az -ir végű igék egy része, az –re végű igék és az –oir végű igék. Bár az avoir és az être igét külön szokás tárgyalni, az egyszerűség kedvéért ide soroltuk őket. Az [...]
Emlékeztető:– I. csoport: -er végű igék > 3. leckeII. csoport: az –ir végű igék vagy finir típusú igékA második igeragozási csoportba az un. finir típusú igék tartoznak. Ragozásuk szabályos (lásd táblázat)Figyelem! Nem minden –ir végű ige finir típusú! Néhány a III. ragozási csoportba tartozik, lásd 6. lecke Fontosabb igék:– finir (befejez)– choisir (választ)– guérir (meggyógyul, [...]
A francia nyelvben a magyar nyelvhez hasonlóan egy jelen idő van. A jelen időben három ragozási csoportot különböztetünk meg, az első csoportba tartoznak az –er végű igék, a legtöbb ige ebbe a csoportba tartozik.I. Ragozás /Conjugaison: Megjegyzések:Ragozási sajátosságok (bővebben lásd: haladó 1. lecke) Néhány –er végű ige ragozásában vannak kisebb eltérések, a legfontosabbak: appeler (hív, [...]
I. Les nombres cardinaux – a tőszámnevek Kérdezés:– A tőszámnevekre a combien de.. kérdőszóval kérdezhetünk Vous avez combien d’enfants? – Hány gyermeke van?– A combien de… kérdőszó után a főnév többes számba kerül (kivéve az anyagnevek és az elvont fogalmak)II. Les nombres ordinaux – a sorszámnevekA sorszámneveket a tőszámnevekből képezzük – ième képző hozzáadásával – [...]
I. Les articles (a névelők): II. Le nom (a főnév):A) Le genre des noms (A főnevek neme):A francia nyelvben megkülönböztetünk hím- és nőnemű főneveket! A főnevet általában névelő előzi meg.– Személyt jelölő főnevek neme– A nyelvtani nem általában megfelel a személy nemének: un étudiant – diák; , une étudiante – diáklány– Általában –e hozzáadásával képezzük [...]
I. être (a létige) Ragozás (conjugaison): Megjegyzések:• A francia nyelvben a személyes névmások önállóan nem állhatnak. Ugyanígy az igét is csak személyes névmással használhatjuk. A mondat szórendje általában: alany + állítmány + többi mondatrész. Je suis hongrois. – Magyar vagyok.• A francia személyes névmások 3. személyű alakjainál megkülönböztetünk hím és nőnemet (lásd táblázat). • Ha [...]
