Jelmezeik, vázlataik és a róluk készült fotók csak egy múzeumi hibának köszönhetően élték túl a nácik pusztítását.
modern művészet
A két világháború közti Japánban született apró rajzok akár galériák falára is kerülhetnének.
A Bor-is Borozó díszei közel ötven év után is érintetlenek.
A Budapesten nevelkedett Eva Zeisel a német és a szovjet után az USA kerámiaiparát is megújította, az első nő volt, aki a MoMA-ban saját tárlatot kapott. Sztálini börtönéve ihlette meg utóbb Arthur Koestlert, őt pedig arra sarkallta, hogy az amerikai történelemben is hasonló szégyenfoltokat keressen és találjon.
Hetvennyolc éves volt.
A valóság szerelmese közel ötszáz oldalon, majdnem ugyanannyi képpel, lebilincselő módon mutatja be az 1945 után mellőzött festőművész munkásságát.
Késsel támadt a New York-i Modern Művészetek Múzeumának (MoMA) dolgozóira egy férfi, mert nem engedték be.
A Bauhaus-iskola tagjai által megálmodott épületek és bútorok az elmúlt évtizedek embereinek megbecsült, sőt, szeretett darabjai lettek, de táncművészete méltánytalanul feledésbe merült.
A modern művészet és a mexikóvárosi fák koronája mindent elbír.
Az installáció a hajlékot kereső, szükséget szenvedő embereket jelképezte. Úgy tűnik, nem eléggé egyértelműen.
A csalásért és hamisításért több, mint két évtizedet a rács mögött töltött Gil Batle a művészetben találta meg élete értelmét. Kitűnően döntött.
A cím nélküli kép leginkább egy első osztályos csintalan kisfiú tanítás után táblára rajzolt firkájára hasonlít.
A négy évezreddel ezelőtt épült kőköröket az elmúlt harminc évben rengetegen próbálták művészeti alkotásként újraértelmezni. Íme a legjobb nyolc.
