Erdély Miklós (1928-1986) a magyar modern művészet egyik legsokoldalúbb alkotója volt, hiszen építészként, képzőművészként, performanszművészként, filmrendezőként és íróként negyedszázadon át gyakorolt fontos hatást a hazai művészeti életre.
Munkái egy részét sokan jól ismerik – így a Kálvin téren 1982-ben felavatott, 2000 óta ládákban őrzött Fabulon-mozaikot, rajta Pataki Ágnessel –, számos olyan is van azonban köztük, aminek létezéséről, vagy vele való kapcsolatáról mindössze a szűkebb szakma tud. Ezek közé tartozik a Budavári Palota kupolájának tűje és kilátókosara, illetve az általa kifejlesztett fotómozaik-technikával készült alkotások egész sora is.
A találmány 1966-os megszületésekor a Budapesti Építőanyagipari Kisipari Termelő Szövetkezet (BÉPA) kötelékében, művészeti vezetőként, majd a burkolórészleg vezetőjeként dolgozó Erdély számos fővárosi, illetve vidéki üzlethelyiség belső terében helyezte el a változó méretű képeket – olvasható a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) számos fotóval megtűzdelt, hosszú írásában.
A főleg fotókból, újságokból, illetve képes magazinokból kivágott képek és grafikai elemek egybeillesztéséből született kollázsok, majd az azokról készült fotók a leendő mozaik méretére való nagyításával születő alkotások ma is számos helyen láthatók, köztük a miskolci Bor-is Borozóban.
Az 1975-ben született, szőlőfürtök mellett női arcot mutató látványos mű ma, közel ötven évvel később is érintetlenül maradt meg, sőt, a fallal egybeépített bárpult is sértetlenül vészelte át a rendszerváltást, illetve a kis borozók tömeges bezárási és átalakítási hullámát, noha a helyiség már rég üresen áll.
– írja az MKVM, ami a következépp írja le az Erdély életművében
így távolabbról nézve még fotószerűbbnek látszó képet:
a bejárathoz képest a baloldali falon fiatal, hajkoronája alól kacéran, csábítóan a nézőre mosolygó női félarc látható, átellenben festői hatású szőlőfürt és üvegpohár látszik. Kapcsolódást a két kép között a színek – a hangsúlyos piros és fekete felületek kontrasztja – és az élet élvezetére, a jókedvre és felszabadultságra utaló szimbolika ad.
A múzeum az írása végén hozzátette:
így a jövőben még több színvonalas modern munka kaphatja meg a rég megérdemelt védelmet.
Az egykori Bor-is üzlethelyiségét a miskolci önkormányzat jelenleg bérleményként kívánja értékesíteni, a bérleti felhívásban, illetve az esetleges bérleti szerződésben pedig nyilvánvalóan szerepel majd a mozaikok és az egyéb részletek állagának megóvására – írja a BOON.
