Mátyás király nem kereste a konfliktust az oszmánokkal, apjával ellentétben nem a török elleni harc megszállottja volt, hanem reálpolitikus, érzékeny diplomata, vérbeli középkori uralkodó.
II. Ulászlóról azt a képet festették, hogy gyenge, tehetetlen uralkodó volt, akinek keze alatt hanyatlani kezdett addig virágzó országunk. Történelmi forrásaink szerint azonban ebben kevés az igazság.
Szilágyi Erzsébet erős határozottsággal nevelte és védte fiait, egyengette Mátyás útját a trónra, miközben az ország legnagyobb uradalmát igazgatta, és még a királynői birtokokat is felügyelte.
Befagyott a Duna abban az évben, és a jégnek valóban jutott szerep a királyválasztás folyamatában, de nem úgy, ahogy a hagyományból ismerni véljük a történetet.