A tavalyi Petőfi-emlékév ürügyén a költő kultuszáról, bosszúpornóról és tanári fizetésekről is beszélgettünk Nényei Pállal, Az irodalom visszavág-sorozat és egy friss Petőfi-könyv szerzőjével.
magyar irodalom
Varró Dániel „harsány, ordított világnak” érzékeli azt, amiben élünk, ahol nem könnyű derűsnek maradni. A költőt – aki megírta a Túl a Maszat-hegyen folytatását – egzotikus rímekről és durva gyerekkönyvekről is kérdeztük.
Szécsi Noémi jó pár műfajban kipróbálta már magát, míg legutóbbi könyve, a Magvetőnél megjelent Rohadt állatok felnőtteknek szóló állatmeséket tartalmaz, de nem nehéz ráismerni belőle a mai Magyarországra. Kizárólag a mostani rezsim ihlette a könyvet? Lehetnek-e egy magyar írónak még reális vágyai? És ki ihlette a szociálisan érzéketlen Hörcsögöt?
206 éve született Magyarország egyik legnagyobb költője.
Szlovéniába költözött Kiss Tibor Noé író, aki évek óta nyíltan beszél a transzneműségéről, de úgy érzi, nem tudja ezt a címkét lerázni magáról.
Könyv jelent meg a 20. századi magyar irodalom mára elfeledett, de saját korukban jól ismert arcairól. Mekkora hatása van a kultúrpolitikának a nagy íróink emlékezetére? Felül tudunk-e emelkedni kegyetlen diktatúrákat szolgáló írók gyarlóságán, és képesek vagyunk-e kizárólag a műveire koncentrálni?
Az író a gyerekek olvasásra szoktatásához ad tippeket.
A volt miniszteri biztos szerint a komolyzenei zenekarokból sem feltétlenül kéne ennyi.
Rohamosan drágulnak a könyvek, mi viszont elhatároztuk, a Könyvhéten minél több új könyvet vásárolunk tízezer forintból. De csakis olyat, amit el is akarunk olvasni.
Bár a kézirat már a kiadónál van, özvegye nem járul hozzá, hogy a Két szerelem második része megjelenjen.
Huszonkilenc más alkotóval együtt választotta tagjává a szervezet.
Miért mondták Petőfire, hogy kénköves bűzt terjeszt? Milyen tévhitek keringenek ma is nagy költőinkről, és miért van válságban a kortárs szépirodalom? Milbacher Róbert irodalomtörténésszel beszélgettünk.
A nyelvészt a Városmajor 48 Irodalmi Társaság Alapítvány tünteti ki.
Azért balhézik, hogy jobb legyen a magyar irodalom – mondta.
A miniszteri biztos ezúttal vitairatban szólít fel a magyar irodalom megújítására.
Berlinben és Drezdában él, mégis Budapestről írt regényt, Magyarországtól búcsúzva. Milyen szerepet játszott húsz éven át melegként és mi dühíti most? Interjú.
Pécsen jártunk Bende-Pintér Anita szalonjában, hogy megismerjük a magyarirodalom-specialista tetoválóművészt, aki elhatározta, hogy a következő években száz ismert író, költő portréját helyezi el honfitársaink különböző testrészein.
Mit csináljanak a fiatal írónők, ha zaklatják őket? Mennyire lejt a pálya a férfiaknak a magyar irodalmi életben? Interjú Tóth Kingával, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fórumának alapító tagjával.
Bereményi, Grecsó, Háy és Tompa is a tízes listán.
Bizonytalanná vált az egyik legrangosabb magyar irodalmi elismerés jövője.
A pszichiátrián dolgozó szociális munkás nemcsak a borzalmas állapotokat látja, hanem szabadságot is nyer. Erre a kettősségre épít Bartók Ágnes és Demény Sára különleges hangvételű, személyes élményeken alapuló könyve.
Litkei Erzsébet fia volt, akit sokáig Móricz nevelt lányának hittek, és az író fiaként is kezelte Imrét. Később merült csak fel, hogy a valódi apja is az író lehetett.
Élettörténetek fullasztó özöne vesz körül minket, az önéletrajzok mégis fontosabbnak tűnnek, mint valaha.
