Az Ausztrál Meteorológiai Szolgálat szerint ha el is kezdődik hamarosan a jelenség, igen gyenge lesz.
la nina
Példátlan időket él az emberiség: immár 13. hónapja, hogy a globális átlaghőmérséklet egyfolytában havi rekordot dönt, és nem kérdéses, hogy a forróságért nagyrészt magunkat okolhatjuk.
Hivatalosan is véget ért a szokatlanul meleg hónapokért felelős El Niño, az év második felében jelenhet meg hűvös párja, a La Niña.
A 2023/2024-es tél tél időjárására minden bizonnyal markáns hatással lesz az idei erős El Niño, és nem a havas tájnak fog kedvezni: sok esőt és meleget okoz.
A szakértők egy ideje számítottak arra, hogy rövidesen eljön az El Niño ideje.
A világ egy része brutális szárazságot él majd át, Európára és hazánkra forróság és fojtogató pára telepszik, a Föld átlaghőmérséklete pedig jócskán 1,5 fok felett emelkedhet.
A Zöldövezet podcast legújabb adásában ismét híreket elemzünk, többek között a svájci farkas esetét.
Rövidesen elkezdődik az El Niño, ami globális szinten új hőmérsékleti csúcsokat hozhat.
A 2022/2023-as fűtési szezon időjárása bizonyos jelek alapján átlagosnak ígérkezik, ám esetünkben az átlagos inkább jelent rosszat, mint jót.
A klímaváltozás az időjárási szélsőségek gyakoribbá válásával és kiéleződésével jár: az idén megtapasztalt aszály nem lesz állandó, de rosszabb igen.
Hiába a La Niña hűtő hatása, számos helyen melegebb lesz a következő hónapokban, mint az átlag.
Szárazságok, árvizek és klímamenekültek jöhetnek, a segélyszervezetek a vészharangot kongatják. Aztán az El Nino után jöhet a La Nina, hogy még rosszabb legyen.
A felhők nem lehetnek kiváltó okai, csak felerősítői a klímaváltozásnak, állítja egy amerikai kutató.
A két legnagyobb óceáni éghajlati jelenség 1100 éves történetét olvasták ki több ezer éves fenyőfákból.
