A miniszterelnök politikai igazgatója többek között arról is beszélt egy interjúban, hogy nemet kell mondani a modernizmusra, a politikusok lehetnek influenszerek is, a konnektivitás pedig nem hintapolitika.
külpolitika
A kormánypárti politikus szerint a pisztolylövés nem segít a nehéz kérdések megválaszolásában.
A kockázati felárakról Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője beszélt a Dellában.
A magyarok többsége szerint az ország helye Nyugaton van, és fontosnak tartják a jószomszédi viszonyt és a NATO-tagságot, míg a szemükben egyre inkább erősödik Kína nagyhatalmi imázsa.
De összességében egyikükről sincs túl jó véleményünk.
A magyarok többsége szerint az oroszok helyett a németekkel kellene együttműködni, igaz, a Fidesz-szavazók többségi véleménye szerint ez is történik. Sokat romlott Oroszország megítélése öt év alatt, a lengyel-magyar barátságnak pedig alig maradt nyoma – derül ki egy friss kutatásból.
A történésszel felidéztük, mit jelentett bő száz évvel ezelőtt a nemzeti szuverenitás fogalma, akadtak-e kihagyott ziccerei a Trianon előtti magyar külpolitikának, kik voltak a korszak elvakult vagy a körülmények által gúzsba kötött politikusai, és szót ejtünk az antantbarátság legendájáról is.
Bár a Fidesz valószínűleg nem akar nagy formátumú államfőt, Novák Katalin utódjának is lehet szerepe az imázsépítésben.
A miniszterelnök szerint megszűnt a Nyugat hegemóniája.
A kegyelmi ügybe belebukó államfő lépéseit, NER-beli szerepét és pályáját Feledy Botonddal és Lakner Zoltánnal elemeztük, elgondolkodva azon is, mikor lenne lehetséges a visszatérés Novák Katalinnak.
A 2022-es választási vereség után az ellenzék továbbra is keresi önmagát, a külpolitikában pedig erősödni fognak a Fidesznek kedvező szélsőséges hangok – jósolja a Policy Solutions elemzőintézet 2024-re.
Két kérdést vitatott meg Bita Dániel, Pető Péter, valamint Nagy József az év utolsó, évértékelő Háromharmadjában: egyfelől azt, hogy idehaza milyen esztendőt zárt a Nemzeti Együttműködés Rendszere, másfelől azt, hogy a nemzetközi politikában tényleg annyira szembejött-e mindenki a miniszterelnökünkkel, mint ahogy azt a kávézós brüsszeli 26:1-es csúcstalálkozó sugallja.
2023 azt mutatta meg, hogy a magyar külpolitikát nem lehet mindig úgy értelmezni, mint az orosz érdekekhez való folyamatos igazodást. Az Orbán-kormány az idei év két nagy geopolitikai válságába is Moszkva céljaival ellentétes módon foglalt állást – írja Szalai Máté.
A nemzetközi kapcsolatokat vizsgáló kutatás szerint nagyon sok függ a pártszimpátiától is.
A kapcsolatépítés fontos, de nem érdemes ideológiát csinálni belőle, véli Szalai Máté.
A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung friss kutatása szerint a fideszesek közel fele szerint Ukrajna, az ellenzékiek kétharmada szerint Oroszország jelent veszélyt Magyarországra, abban azonban a lakosság háromnegyede egyetért, hogy hazánknak előnyére válik a NATO-tagság.
Lula visszatérésével Brazília ismét helyet követel magának a nemzetközi politikában.
Erdogant pártját egy igen sokszínű hatpárti koalíció hívta ki, mely aligha folytatna az európai fősodorhoz idomuló külpolitikát.
Irán az elszigeteltségből törne ki látványosan, Szaúd-Arábia az USA-nak üzen a megállapodással, amelyet lényegében csak ellenjegyezni utaztak Pekingbe, a látszattal ellentétben nem a kínaiak hozták tető alá.
Miért szokott Orbán Viktor magyarul beszélni Strasbourgban? Hogyan kezelik az EP korrupciós botrányát? Honnan ered a testület hatalma, mekkora, és hogyan élnek (vissza) vele? Elmagyarázzuk.
A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung politikai évkönyve arra vállalkozott, hogy megjósolja, mi várható a magyar közéletben ebben az évben.
Mearsheimer kötete érdekes olvasmány különösen ma és különösen Magyarországon: a Nagy téveszme sok ponton találkozik a kabinet kommunikációjával.
Szalai Máté írása.
Mindössze egy éve van az Orbán-kormánynak, hogy hiteles szövetségesnek mutatkozzon, különben a helyzete kilátástalanná válhat – írja Bartha Dániel és Inotai Edit.
