A ferihegyi reptér magyar megvételéről kérdezett a Mandiner, Orbán ezzel kapcsolatban azt mondta, nagy verseny van repülőtér-építésben, és az látszik, hogy Magyarország nemcsak nem tudja tartani ebben a lépést, be sem nevezett ebbe.
A gyermekvédelmi törvényről kérdezett az Index, a gyermekvédelemről szóló népszavazás óta dolgozik munkacsoport a Fideszben, elkészítették a javaslataikat.
Az AP a szuveneritásvédelmi törvénnyel kapcsolatban érdeklődött, mire Orbán először is azt mondta, hogy ez egy komoly kérdés, „nem akarja elütni egy tréfával".
A következő kérdés részben a Magyarország által késleltetett svéd NATO-csatlakozásról szólt, illetve arról, mit értett azon Orbán korábban, hogy „Ukrajna olyan messze van az EU-tól, mint Makó Jeruzsálemtől".
Miért nem akkor vonult ki a teremből, amikor az ukrán segélyről beszéltek, ha a stratégiai kérdés az volt, hogy ne kezdje meg a tárgyalásokat Ukrajnával az EU, kérdezte a Bloomberg újságírója.
Az Origo munkatársa többek között arra volt kíváncsi, hogy elképzelhetőnek tartja-e Orbán, hogy „az Európai Bizottság enged az európai baloldal folyamatos zsarolásának".
Hogyan értékeli annak a veszélyét, hogy Magyarországgal szemben a hetes cikkelyt aktiválják, kérdezte többek között a Financial Times a miniszterelnöktől.
Az uniós csúccsal kapcsolatban érkezett a következő kérdés, erre Orbán többek között úgy felelt, hogy noha 26 tagállamnak az a javaslata, hogy négy évre 50 milliárd eurót kell adni Ukrajnának, ugyanakkor ezt a pénzt még elő kell állítani.
A lengyel köztévében történtekkel kapcsolatban Orbán azt mondta, „nekünk minden lengyel a barátunk, azok is, akik minket nem tekintenek a barátaiknak".
Az EU tagállamainak minősített többsége elfogadta a migrációs csomagot, ennek a csomagnak a kiinduló pontja hibás, erről nagy vitát folytattak az elmúlt negyedévben, mondta az MTVA kérdésére Orbán.
2023 a nagy küzdelmek éve volt, itt volt a háború, a növekvő terrorfenyegetés, az infláció, a migráció és Brüsszel – ezek voltak a fő kihívások Orbán szerint.