Háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, mégis alig tudunk róla valamit. Nagyinterjú Biros Péterrel.
interjú
Nekik sem indokolták meg az utolsó pillanatos programváltozást.
Kammerer Zoltán semlegesnek tartja magát az akkumulátorgyár ügyében.
Tolsztoj monumentális történelmi regényének aktualitását mi sem jelzi jobban, mint a szomorú egybeesés, hogy az új fordítás javában készült, amikor kitört az orosz-ukrán háború. De vajon miért kell újrafordítani a klasszikusokat? Mit gondolt Tolsztoj a történelemről? És lehet-e bármi szerepe egy regénynek az orosz imperializmusban? A fordítóval, Gy. Horváth Lászlóval beszélgettünk.
„Én elmentem a falig, és tudom, milyen jó érzés életben maradni” – mondta lapunknak adott interjújában Kácsor Zsolt. Az írónak nemrég jelent meg Pokoljárás bipoláriában című kötete, amelyben az öngyilkossági kísérletét megelőző órák keretében meséli el mániás depressziójának történetét.
A Váci egyházmegye nyugalmazott püspöke szerint mindenki érzi, hogy valami nincsen rendben az egyházban.
Cannes-ban kiderült, hogy Tarantinót nem zavarja, ha egy film rasszista, az viszont igen, ha állatokat bántanak benne. Elárulta azt is, hogyan találta ki a Becstelen brigantyk végét és hogy mi a baja a Taxisofőrrel.
Magyarország még a régióban is nagyon rosszul áll az öngondoskodás terén: a magyarok nincsenek felkészülve a váratlan eseményekre, ahogy jövőjükkel sem foglalkoznak eleget pénzügyi szempontból – ez derült ki néhány friss felméréséből. Arról, hogyan lehetne ezen változtatni és milyen lehetőségeink vannak, Bencsik Tamással, az Allianz Személybiztosítások Igazgatóságának vezetőjével vettük végig.
A legfiatalabb generáció tagjainak az identifikációjában már nem a nemzeti hovatartozás az első – nyilatkozta a 24.hu-nak Küllői Péter befektető, filantróp, akit annak apropóján kérdeztünk, hogy több mint két évtized után távozik a Bátor Tábor Alapítvány éléről.
„Nem tudja felhozni magát”, ezért abbahagyta a zenélést.
Az ökológiai katasztrófát már nem, vagy csak nagyon nehezen tudjuk elhárítani az úgynevezett átbillenési pontok miatt, állítja Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, aki a politikusokat és üzletembereket sem kíméli a vele készült interjúnkban.
Hegyi Lóránd, a nemzetközi hírű művészettörténész és kurátor külföldi munkái után most újra Magyarországon rendezett kiállítást. Új és még újabb szenzibilitásról, művészeti válságokról és csendes művészekről beszélgettünk.
Elszakadt nála a cérna, amiben a kiégettség és krónikus fáradtság is szerept játszott.
Fényt várnak az emberek a színháztól, és alighanem meg is kapják, mert mennek most is lázas szeretettel, gazdasági válság ide, bizonytalan mindennapok oda. Nagy összecsattanások csodájáról, utolsó anyai bölcsességről, a sopánkodás hiábavalóságáról beszélgettünk Kováts Adél színházigazgatóval.
„Azért kellenek ilyen történetek, mert virágzik a fasizmus, ami az orbáni Magyarországgal kezdődött”
Az Anne Frank bújtatója című sorozat sajtónapján egy brit színésznő spontán Orbán Viktor Magyarországát kezdte emlegetni az autoriter rendszerek eklatáns példájaként.
Interjúnkban a háromszoros olimpiai bajnok kardvívóval egyebek mellett az otthonról hozott elvekről, a sport tanításairól, „Isten kezéről” és a fair play fontosságáról is beszélgettünk.
Bár kerüli a holokauszttémát, Liev Schreiber most kivételt tett, és a szokásos kemény csávók után most a visszafogott, németes, bölcs Otto Frankot, Anne Frank apját alakítja az Anne Frank bújtatója című új sorozatban. Interjú.
Péntek reggeli miniszterelnöki interjú percről percre.
A külügyminiszter beszélt arról is, mire gondolt, amikor azt mondta: istentelen ideológiák fenyegetik az iskolákat.
Szeifert Natália: Sokszor el kellett gondolkodnom azon, milyen sokféle is lehet egy emberi élet vége
A kortárs magyar próza élvonalába tartozó Szeifert Natáliának az Örökpanoráma a negyedik regénye. Egy nem létező, Szegély nevű faluban játszódik, megmutatva lakóinak elmúlt évszázadát, sőt, az apokaliptikus közeljövőt, amiben három központi figurája genetikai kísérletekbe fog azt kutatva, kiiktatható-e a halál. Interjú.
Erről is beszélt a Fortepan alapítója, Tamási Miklós, aki a hazai digitális archívumok helyzetére is felhívta a figyelmet.
A DK árnyék-miniszterelnöke azt is mondta, hogy kormányfőként három hónap alatt megállapodna Brüsszellel és hazahozná az uniós pénzeket.
A Demokrata főszerkesztője szerint a Nyugat azt gondolja, eljött az ideje, hogy elpusztítsa Oroszországot.
Az irodalmunk döglődik ebben az állapotban, hogy azoknak a kezében van a lehetőség, akiknek nincs meg a szívében a tehetség és a bátorság – mondja Jónás Tamás, aki árulónak érezné magát, ha ilyen vészterhes időkben békés szövegeket gyártana. De tényleg a kívülállóság jelenti a megoldást? Interjú.
