A kiváló szónoki képességekkel megáldott szerzetes, inkvizítor, diplomata Kapisztrán János nélkül aligha végződött volna magyar diadallal Nándorfehérvár ostroma.
A balkáni népek összefogását nem sikerült megvalósítani, a Hunyadi János vezette magyar had egymaga ütközött meg a török kétszeres túlerejével. A rigómezei vereség mélyreható változást hozott az egész térségben.
Kapisztrán keresztesei rávetették magukat a törökre, mire Hunyadi és vitézei is kitörtek az ostromlott várból. A nándorfehérvári diadalt 1500-tól ünnepli a déli harangszó.
Kapsiztrán János gyújtó hangú prédikációja nyomán a keresztesek rávetették magukat a török táborra, Hunyadi kitört a várból, és megszületett a nándorfehérvári diadal.
I. Ulászló esküjét megszegve indult a török ellen 1444-ben, a keresztény koalíció nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint az oszmánok kiűzését Európából. De minden rosszul sült el.
Nándorfehérvár falai között a biztos vereség várt Hunyadi Jánosra és katonáira 1456-ban, amikor a Száva partján megjelent Kapisztrán János a kereszteseivel.
Hunyadi János kormányzóként sem sokat törődött a belügyekkel, élete legfőbb céljának az oszmánok elleni háborút tekintette, idővel ennek megszállottjává vált.