„Naphosszat róttam az utcákat, pattanásig feszülve és ugrásra készen vártam, hogy csapdába ejtsem, megélés közben örökítsem meg az életet."
fortepan
Örömmel jelenthetjük: mostantól tizeneggyel kevesebb az olyan Fortepan-fotók száma, amelyekről nem tudjuk, hogy hol készültek.
A 190 ezresre duzzadt fényképgyűjteménybe idén felkerült fotókból válogattunk.
Hagyomány, hogy az év végén egy kis fejtörővel kedveskedünk az olvasóknak: íme húsz kép, amelyeknek jó lenne beazonosítani a helyszínét vagy a szereplőit.
A régi korok karácsonyaira sokunknak jól esik visszagondolni, még akkor is, ha szerényebben telt az ünnep akkoriban, mint napjainkban. Nosztalgiázzunk együtt, elevenítsük fel, milyen volt, amikor a fán még gyertyák égtek és ajándékként pöttyös labdát hozott a Jézuska!
A 150 éve lezajlott városegyesítés kapcsán három szereplőt szoktunk említeni, pedig volt ott egy negyedik résztvevő is: a Duna.
A szaloncukorhelyzet történelmi alakulása hűen leképezi a mögöttünk lévő egy-másfél évszázad korszakainak a hangulatát.
A Rákosi-korszakban egyetlen fotóalbum készült az újjáépített Budapestről, az is elsősorban propaganda céllal és a külföldieknek. Heti Fortepan.
A mezőgazdaság története szorosan összefonódott a folyamatos kísérletezéssel és a technikai újítások sorával. A XX. században ebből Magyarország is szépen kivette a részét, de mára kiszorultunk a technológiai innováció élvonalából. Heti Fortepan.
Rév Júlia és Orosz István írása Urbán Tamás börtönfényképei apropóján.
Bár életének nagyobb részét a Szépművészeti Múzeum műtárgyfotósaként töltötte, figyelemreméltó kollekciót hagyott az utókorra Szenczi Mária. Képei a Fortepan fényképgyűjteményében, online archívumában láthatók.
A barlangok csodálatos világát még ma is csak nehezen adja vissza a fotó – mégis van számos régi felvétel, amelyeken megjelennek ezek az izgalmas természeti képződmények. A hozzájuk kapcsolódó emberi alkotásokat, szokásokat és a divatot is tanulmányozhatjuk a Fortepan képein.
Miért és hogyan lázadnak – ha lázadnak – a fiatalok? A Fortepan-archívum pillanatfelvételei sokat sejtetnek a 20. században egymást követő generációk életéből.
Mozgalmas százötven évet tudhat maga mögött a Lágymányosi-öböl és a Kopaszi-gát.
Az eddig megjelent több mint 150 cikkből válogattunk.
Bár az első dagerrotípiák elkészítését követően az új technológiának szinte azonnal lettek lelkes hazai hódolói, arra, hogy a szülinapi tortákat megigézve bámuló gyerekszemeket otthoni környezetben kapják lencsevégre a családok, még évtizedeket kellett várni.
Óda a hűlt helyekhez és a részletekhez. A Fortepan legkorábbi Pest-Budán és Budapesten készült képei
Milyen volt a város a millennium és a nagy bontások előtt?
Régen a szén és a fa ZIL-en érkezett, a virág vagy a sütemény triciklin, a szódás és a lova pedig hozta az innivalót. A szüntelenül fuvarozó, házhoz szállító és szállítmányozó 20. század képei.
A piros pad – amit félhivatalosan „városligetinek” is neveznek – számos magyar város jellegzetes eleme. Ma is pont ugyanúgy használhatók, mint egy évszázada, nem kell őket korszerűsíteni, új funkciót találni nekik. Heti Fortepan.
Miközben Magyarországon kivételes vízügyi szakemberekből nem volt hiány, nagyszabású terveik közül akadt, ami annak ellenére sem valósult meg soha, hogy a hasznuk történelmi korokon átívelő lett volna.
Először az ördög járt csíkos ruhában, majd amikor ő ráunt, megkapták a vele cimborálók. Heti Fortepan.
A Balaton környékének rengeteg arca van. Az egyik legizgalmasabbat a templomai, zsinagógái mutatják meg nekünk. Zubreczki Dávidnak, a most megjelent Templomséták a Balaton körül című könyv szerzőjének az írása a Heti Fortepanban.
A szépség örök, habár olykor kell hozzá egy kis hamuzsír – körülbelül erre a következtetésre juthat az ember, ha végigbogarássza másfél évszázad egészségügyi és kozmetikai tanácsadóit.
Petőfi Sándor népszerűségét költőként, forradalmárként és a nép fiaként is jól jelzi, hogy az ő neve bukkan fel leggyakrabban a magyarországi utcanévtáblákon. Heti Fortepan.
