Amióta 16 évre csökkentették a tankötelezettséget, a korai iskolaelhagyók aránya mind az EU-s, mind a régiós átlagnál rosszabb.
felsőoktatás
Augusztól Darázs Lénárd vezeti az Eötvös Loránd Tudományegyetemet.
Már a pedagógia a harmadik legnépszerűbb képzés.
Az egyetemet fenntartó kuratórium elnöke szerint a MOME továbbra is a modellváltások sikertörténete.
Pedig már EU-s szinten is alacsony a diplomások száma.
Hat modellváltott egyetem megtámadta az uniós határozatot, ami szerint ki vannak zárva az Erasmusból
Az intézmények szerint a Bizottságnak az a célja, hogy nyomást helyezzenek a magyar kormányra.
Már az alapkiképzésért járna 16 pont.
Három vidéki intézmény került be a legjobbak közé.
Megjelent a Magyar Kozlönyben a döntés a honvédelmi nevelési és oktatási keretstratégiához kapcsolódó intézkedésekről.
Átsorolják őket állami képzésre.
Az Orbán-kormány meghajolt az Európai Unió előtt, hosszú huzavona után változtat a törvényen, ami miatt eddig a magyar egyetemistákat kizárták az Erasmus-programból.
„Tartalékosnak lenni, a hazánkat szolgálni tanulás mellett is lehet” – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
A fiatalok 56 százaléka választott modellváltott intézményt.
Újdonság, hogy idén nem a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésekor, hirtelen robbant fel, hanem fokozatosan gyorsul a piac.
De azt nem árulják el, hogy pontosan mennyi bejelentés érkezett hozzájuk a hibásan számolt pontokkal kapcsolatban.
A posztgraduális szakirányú továbbképzésre augusztus 12-ig lehet jelentkezni.
Ha a jelentkező esetleges egyedi pontszámfelülvizsgálat során előrébb lévő jelentkezési helyén eléri a ponthatárt, besorolása pozitívan változik.
Kihirdették a 2024-es felvételi több mint 120 ezer ember által várva várt ponthatárait.
Az új, bonyolult pontszámítási rendszerrel kapcsolatos problémák már egy ideje gyűltek.
Az új egyetemi tantárgy egyenértékű egy alapkiképzéssel.
Az államtitkárság közleményében Brüsszelre és egyes nyugati vezetők háborúpárti politikájára mutogat.
A kulturális és innovációs miniszter szerint Magyarországon teljes művészeti és kulturális szabadság van.
Polyák Gábor, az ELTE BTK Művészetelméleti- és Médiakutatási Intézetének tanszékvezetője szerint egyértelműen kizárólag politikai döntés kérdése, hogy az állam rászán-e egy, a költségvetéshez képest láthatatlan összeget az oktatók fizetésének – amely az utóbbi két évben a magas infláció ellenére érdemben nem emelkedett – minimális rendezésére.
A mélypont 2020-ban volt, ahhoz képest azért jobb a helyzet.
