Egy filmes rakta össze a Rosetta által készített felvételekből.
csurjumov-geraszimenko
Megszakadt a rádiókapcsolat a Rosetta űrszondával. Az összegyűjtött adatok értékelése évtizedekig tarthat.
Éjjel utolsó küldetésére indult az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája, extra-közeli fotókat készít pusztulása előtt.
Az üstökös jégtakarója napközben megolvad és párafelhőket képez, amelyek aztán elillannak a koromsötét űrbe.
A Csurjumov-Geraszimenko másodpercenként mintegy háromszáz kilogramm vízpárát és ezer kilogramm hamut lövell ki.
Szerves anyagokban gazdag sötét kéreg és vízjégfoltok is lehetnek az égitesten, amelyre tíz évig tartó utazás végén küldtünk leszállóegységet.
Nagy, időnként beomló üregek rejtőznek a Csurjumov-Geraszimenk üstökös felszíne alatt a Rosetta űrszonda felvételeit elemző szakértők szerint.
Tudománytörténeti pillanat volt, amikor egy űrszonda landolt egy üstökösön. Az viszont civilizációnk végét jelentené, ha a találkozó fordítva sülne el...
A tízéves utazás után üstökösön landoló európai űrszonda szerves molekulákat talált.
A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszíne lényegesen keményebb a korábban véltnél – állapították meg a német űrkutatási központ (DLR) kutatói az eddigi adatokból.
Véget ért tíz évnyi hihetetlen utazás. Ember alkotta tárgyat juttattunk egy félmilliárd kilométerre lévő üstökösre.
Ha eddig nem gondolt bele, mi történne, ha egy 4 kilométeres üstökös csapódna a Földbe, e kép alapján jól el tudja majd képzelni.
