Újra a Föld közelébe kerül a 103P/Hartley üstökös.
csillagászat
Az égitest nagyon ritkának számít, és a tudósok sem teljesen értik, miért olyan, amilyen.
Mai tudásunk szerint a felszín alkalmatlan az élet számára, de a mélyben más lehet a helyzet.
2014-ben egy különös meteor robbant fel a Csendes-óceán felett.
A mintákat az OSIRIS-Rex űrszonda hozta el egy aszteroidáról.
Az objektum nagyon távoli: mintegy 168 ezer fényévre található a Földtől.
A kutatók egy 4,5 milliárd éves, a Naprendszer születésének korából származó meteoritot vizsgáltak.
A kutatók a Naprendszer legnagyobb hegyénél fekvő formációkra koncentráltak.
Egy új vizsgálatban személyiségvonások alapján mérték fel, mennyi ember kellene egy marsi kolónia fenntartásához.
A Gediz Vallis Ridge nevű formáció megmászásával korábban háromszor próbálkozott a Curiosity.
A telihold ilyenkor a szokásosnál valamivel nagyobbnak tűnhet.
Még a csillagászokat is meglepte, milyen részletes lett a fénykép.
Az égitest szeptember 10-e körül lesz a legkönnyebben megfigyelhető.
Ugyanazon a napon jelentette be két tudós a hélium felfedezését, de nem vették komolyan őket.
Az érintett rendszer egy úgynevezett lencsegalaxis, ezen típusra kísérteties derengés jellemző.
A szakértők a James Webb űrtávcső adatait elemezték.
Utoljára 1976-ban szállt le orosz űreszköz a Holdon.
Sosem látott vihart fedeztek fel az óriásbolygón.
A szakértők egyelőre nem tudják, pontosan milyen objektum lehet a forrás.
Az egykori marsi klíma szezonális változásairól árulkodnak azok a repedések, amelyeket a NASA marsjárója észlelt.
A különös égitestet a NASA egyik fényképén szúrták ki.
Ritkán jut el űrszemét a Föld alsó légkörébe.
Évezredek múlva ugyanolyan hosszú lehet egy földi és egy marsi nap.
A Luna-25 lesz az első leszállóegység 1976 óta, amelyet Moszkvának sikerült eljuttatnia a Holdra.
