Egy óra nem azt mutatja meg, hogy a viselője milyen ember, hanem azt, hogy milyennek szeretne látszani – hangzik el a Tangó és Kes legújabb adásában, amelyben egyebek között arról beszélgettünk, hogyan jelennek meg a bűn világában az órák.
bezsenyi tamás
A Tangó és Kes mai adásában az Élet elleni bűncselekmények Facebook-oldal alapítójával szörnyű gyilkosságokat idézünk fel a Kádár-korból annak illusztrálására, mennyivel bonyolultabb egy-egy bűntény annál, amit a korabeli leírások alapján gondolnánk.
A Tangó és Kes mai adásában a Csak ülünk és mesélünk filmes podcast házigazdáival, Forgács W. Andrással és Laska Pállal az oknyomozó újságírás hősi korszakát megjelenítő filmekről beszélgetünk.
A Tangó és Kes legújabb adásában folytatjuk a társadalmi elitekhez kapcsolódó kriminális tettekből kiinduló beszélgetésünket Fleck Zoltán jogszociológussal. Megvitatjuk, hogy a modern államokban miért működik diszfunkcionális módon a jogalkalmazás, illetve miért jelentkezik mindennapos tapasztalatként a büntető igazságszolgáltatás kiszámíthatatlansága.
Miért nem követik az emberek a társadalmi normákat? Felkészültek-e a magyar bírák arra, hogy milyen gyors ütemben képes megváltozni az ország gazdasági-társadalmi berendezkedése? A Tangó és Kes legújabb adásában egyebek mellett erről is beszélgettünk Fleck Zoltán jogszociológussal.
1953 októbere és 1954 augusztusa között egy sorozatgyilkos tartotta rettegésben Törökszentmiklóst. Az esetet Rubin Szilárd dolgozta fel az Aprószentek című könyvében. A Tangó és Kes mai adásában Keresztesi József íróval beszélgetünk, aki kiadáskész állapotba hozta a művet.
A Tangó és Kes folytatja azt a hagyományt, hogy október 23-a környékén megemlékezik néhány lázadó, dél-pesti fiatalról. Az idén Dénes József gitáros többszörösen határsértő, kábítószeres karrierútjával állítunk emléket a törvénysértő, bukott hősöknek.
A Tangó és Kes mai adásában Bérdi Zsolt ügyvéddel beszélgetünk egy 2011. január 15-én történt tragikus eseményről: a Nyugati téri West Balkán szórakozóhelyen váratlanul tömegpánik alakult ki, melynek következményeként három fiatalkorú lány az életét vesztette. A büntetőeljárás során számos izgalmas jogi probléma vetődött fel.
A Tangó és Kes legújabb adásában Tóth Richi egykori újságíróval azt járjuk körbe, melyek a hazai oknyomozó újságírás legfőbb jellemzői és problémái.
A Tangó és Kes legújabb adásában Grósz Béla egykori kerékpárversenyzővel, a Kontra című podcast házigazdájával beszéljük át a biciklinek a kriminalitásban játszott szerepét.
A Tangó és Kes legújabb adásában arról beszélgetünk Fleck Zoltán jogszociológussal, hogy vajon bármelyik állam igazságszolgáltatása képes-e a feladatának megfelelően működni, vagy ezt az igényt csak a játékfilmek és a média képes kielégíteni.
Idén ősszel lesz negyven éve, hogy betörtek a Szépművészeti Múzeumba, és elloptak hat értékes festményt. A Tangó és Kes legújabb adásában Sugár Jánossal, a képzőművészeti egyetem egykori tanszékvezetőjével beszélgetünk, aki a képlopás éjszakáján maga is jelen volt a betörés helyszínén. De miért, és pontosan mit is csinált aznap a múzeumban?
A Tangó és Kes mai adásában Kozári Zita Hongkong-aktivistával beszélgetünk arról, hogyan alakult át a szervezett bűnözés azóta, hogy az egykor brit fennhatóság alatt működő miniállam visszakerült Kínához.
A Tangó és Kes mai adásában Dudás Balázs filmrendezővel beszélgetünk, aki arra készül, hogy egy tru crime sorozat formájában feldolgozza Labancz Anna miskolci ápolónő 1970-ben történt, mai napig rejtélyes meggyilkolásának ügyét.
A Tangó és Kes mai adásában Takács Tibor történész-levéltárossal egy 1956-os párttitkárgyilkosság felidézésével azt elemezzük, mennyivel nehezebb egy bűntény felderítése, ha politikai indokok és elvárások is állnak az ügy hátterében.
Az adatok azt mutatják, hogy a droggal kapcsolatos büntetőszabályozás szigorítása kimutatható módon nem csökkenti, a lazítása pedig nem növeli a drogfogyasztást – állítja Sárosi Péter, a Drogriporter.hu alapító-szerkesztője a Tangó és Kes legújabb adásában.
Milyen esélyei vannak egy eddig hétköznapi életet elő embernek, aki hirtelen felindulásból gyilkol, és ahelyett, hogy feladná magát, inkább elmenekül?
A Tangó és Kes mai adásában azt elemezzük Csapó Csabával, hogyan alakult át a XIX. század végén Budapest bűnözése, de szót ejtünk arról is, van-e értelme a korszakban létrehozott bűnözői koponyagyűjteménynek, illetve mikortól vált idehaza meggyőző bizonyítékká az ujjlenyomat.
A Tangó és Kes legújabb adásában Csapó Csabával arról beszélgettünk, hogyan néztek ki a csendőrök hétköznapjai, illetve miért vetődik fel újra és újra a szervezet újbóli felállításának kérdése.
A Tangó és Kes legújabb adásában a Fenyő-féle médiabirodalom egyik ékkövének számító Népszava egykori belpolitikai rovatvezetőjét, Dési Jánost kérdezzük, akivel ezúttal nem Fenyő János meggyilkolásának körülményeit boncolgattuk, hanem arra kértük: az alvilág és a felső tízezer köreiben egyaránt otthonosan mozgó milliomos hétköznapjaival kapcsolatban elevenítsen fel izgalmas epizódokat.
A Tangó és Kes mai adásában arról beszélgettünk, mi állhat a skandináv és német krimik hosszú ideje tartó világsikere mögött. Vajon milyen, eddig nem ismert faktor teszi rendkívül népszerűvé, olvasóbaráttá ezeket a műveket?
A címbéli idézet Saphier Dezsőhöz, az Ecseri piac emblematikus alakjához kötődik. A Tangó és Kes legújabb adásában arról beszélgetünk, hogyan kapcsolta össze személyében a magas társadalmi státuszú gyűjtőket a folyamatos törvénysértés révén érvényesülő nepperekkel.
A Tangó és Kes mai adásában egy fővárosi kábítószer-kereskedővel beszélgetünk arról, miként telnek a hétköznapjai egy középszinten működő drogdílernek. Nem tanulság nélkül való, hogyan vált számára hétköznapi valósággá a törvénysértések világa, illetve mindennapi élménnyé a kiszolgáltatottság.
A Tangó és Kes legújabb adásában Sergio Roberto de Carvalhóról lesz szó. A brazil Escobarként emlegetett bűnöző jelenleg épp a magyar hatóságok vendégszeretetét élvezi, kiadatási letartóztatásban várja a sorsát.
